Minden évben 1-2 karibi vitorlástúrát (Kis-Antillák) szervezünk januárban és februárban 4-5 kabinos egytestű vitorlásokkal / katamaránnal. Van karibi vitorlástúránk kezdők számára és tapasztaltabb vitorlázók számára is. 2025-ben két hajóval vitorláztunk a Karibon, a két szkipper / oktató: Aranyosi Zsolt és Méder Áron volt.
A 2026-os karibi vitorlástúrát szeptember elején fogjuk meghirdetni.
További információ: mederaron@gmail.com / +36 20 273 8423
Útvonalaink:
1. Martinique szg. – St. Lucia szg. – St. Vincent szg. – Bequia szg. – Tobago Cays – St. Vincent szg. – St. Lucia szg. – Martinique szg.
2. Guadeloupe szg. – Iles de Saintes – Dominica szg. – Marie-Galante szg. – Guadeloupe szg.
3. Antigua szg. – Barbuda szg. – Nevis szg. – St. Kitts szg. – Saint-Barthélemy szg. – Antigua szg.
4. Saint-Martin szg. – Anguilla szg. – Saint-Barthélemy szg. – St. Kitts szg. – Nevis szg. – St. Eustatius szg. – Saba szg. – Saint-Martin szg.
Emellett van túránk Grenada szigeti indulással is, ahol a Grenadines szigeteket vitorlázzuk be, ez a túra akár teljesen kezdőknek is ajánlott.
2010 óta szervezünk és vezetünk karibi vitorlástúrákat, szinte minden karibi szigeten jártunk már, és nagy kedvencünk a Karib-tenger!
Karibon azért szeretek vitorlázni, mert itt meg lehet tapasztalni a ’tradewind’-et (passzát) és a ‘squall’-ket is. A ’squall’ lehet veszélyes is, ezért ‘komoly éberség’ indokolt itt. A passzát egy kifújt 20 csomó körül ÉK-i szél a trópuson (É-i féltekén a Földnek), ami ideális a vitorlázásra (és mindenki szereti!).
’Squall’: váratlan rövid vihar, ami elérheti a 40-50 csomót is. Hirtelen váratlanul érkezik csak a felhőkből lehet látni, hogy jön… az éjszaka különösen veszélyes, mert nem könnyen vehető észre. Általános szabály, hogy ha esőt látunk, akkor feltételezzük, hogy körülötte a szél erősödni fog. A széllökések erőssége változó lesz, és minél magasabban vannak a felhők, és minél gyorsabban haladnak, annál erősebb lesz a szél. Hirtelen érkezik, és a kezdeti széllökések extrém erősek is lehetnek (40 csomó körüli), amelyek valószínűleg elég gyorsan le is csökkenek, ritkábban a szélerősödés a zivatarban egy óráig vagy tovább is tarthat, és hallottam több órán át tartó ’squall’-ról is. Ha a ’squall’-ban nem látunk esőt, akkor is előfordulhatnak erősebb széllökések a ’squall’ szélein, de ezek általában nem tartalmaznak túl nagy szelet. Ha van radar a hajón, akkor a ’squall’ előre látható rajta.
A ‘sqaull’-lel könnyebben megbirkózunk, ha van előre terv. A kulcs nyilvánvalóan egy vitorlaterv, amelyet gyorsan csökkenthető. Pl. egy orrvitorla gyorsan betekerhető vagy egy spinnaker sleeve (spinnaker sock) is jó megoldás lehet, persze sokat kell gyakorolni, hogy tényleg gyorsan le tudja venni a csapat a vitorlákat. A ’twin headsail’ esetében nincs nagyvitorla, aminek a takarásában könnyen lehet reffelni, ezért ide több idő és erő is szükséges.
A Karibon a Kis-Antillák azért is érdekes számomra, mert Kolombusz 2. útján (1493. nov. 4-13.) és 4. útján (1502 jún. ekkor hurrikánba is került) fedezte fel, egész pontosan ezeket a szigeteket: Guadelupe, Maria-Galante, Monserrat, Antigua, Barbuda, Saint Kitts, Nevis, San Cristobál, San Eustatius, Virgin-szigetek, Martinique és Kuba. Ez a korszak volt az európai hajózás történetének az egyik legizgalmasabb és legfontosabb időszaka…
A vitorlázóknak az is nagy élmény, hogy látják az Atlanti átkelt vitorlásokat (pl. az ARC hajókat) nagy mennyiségben. Látják, hogy mennyi féle vitorlással lehet átkelni az Atlanti óceánon, és hogy milyen is a hajók felszereltsége…
work-in-progress…
