4. szint – Hollandia – Anglia – Hollandia vitorlástúra

IV. szint – Offshore training és árapály hajózás a gyakorlatban az Északi-tengeren (Southern Bight)

Dátum: 2025. augusztus / Induló kikötő: Lelystad-Haven, Hollandia / a hajónk: Bavaria Cruiser 46 (4 kabin, 2020)

Útvonal: Lelystad- Haven – Amstrdam – IJmuiden – Ipswitch vagy London (Anglia) – Texel – Lelystad- Haven (várhatóan 350-370 tmf lesz a megtett táv)

A yacht szó (jaght) holland eredetű és a kalózok és csempészek üldözésére alkalmas gyors, kisméretű hajókat nevezték így (16. század). A jachtozást a hollandok találták ki itt az Északi-tengeren, és az angolok ezt gyorsan tovább is fejlesztették… ezért is szervezünk ide gyakorló vitorlástúrákat, mert minden itt kezdődött!

Közös útvonaltervezés lesz a hajón, és természetesen az időjárás alapján döntünk a pontos útvonalról. Több opció is lehet, például Ijmuiden városból egyenesen Lowestoft kikötőbe vitorlázunk át vagy akár jobban dél felé vitorlázunk és Belgiumból vitorlázunk át Angliába (Ramsgate). Tehát az Északi-tenger déli részén közel az Angol-csatorna északi határától (Doveri-szoros) fogunk vitorlázni a Southern Bight-on. 2023-ban Ipswitch-be vitorláztunk át, 2024-ben pedig Londonban (és a Temzén végig vitorlázunk egészen a Tower Bridge-ig.)

Európa legnagyobb kikötői az Északi-tenger partján találhatóak. A hajóforgalom főleg öt nagy kikötőre koncentrálódik, a kisebb regionális kikötők veszítettek jelentőségükből. Az öt legnagyobb kikötő: Rotterdam, Antwerpen, Hamburg, Amsterdam,  és Bréma/Bremerhaven és ezek közül messze a legnagyobb és a legjelentősebb kikötő Rotterdam. Az Északi-tengeren a világ hajóforgalmának több, mint 30%-a haladt át, nagy része ennek a tenger déli részén koncentrálódott és mi itt fogunk vitorlázni. A 60-as évek vége óta folyosók rendszerét jelölték ki a hajóforgalom biztonságosabbá és zökkenőmentesebbé tétele érdekében. Mélyvízi utakat is külön kijelölnek és az akadályozó hajóforgalmat is elkülönítik. A legfontosabb mélyvízi hajóútvonalak a Doveri-szorostól a Német-öbölig tartanak. A nagyobb kikötők saját megközelítési útvonalakkal rendelkeznek. Szükség esetén (mikor üledék rakódik le a hajózható utakon) a kotróhajók visszaállítják a kívánt vízmélységet.  Ezen a gyakorló vitorlástúránkon a nagy hajóforgalomban való vitorlázás lesz a fő feladat, ami éjjel a sötétben komoly figyelmet fog igényelni. További extra figyelem szükséges még a nagy halászflották és a sok szélfarm, olajfúró platformok miatt is…

Gyakorlatok: árapályszámítás / árapályáramlás meghatározása (max. 3,5 csomó) / hajózás több TSS-ben  (Traffic Separation Scheme) és ezenkívül még: ‘two-way routes’, ‘recommended tracks’, ‘deep water routes’, ‘precautionary areas’ és ‘areas to be avoide’ /zsilipelési gyakorlat (Amsterdam és IJmuiden) / offshore vitorlázási gyakorlat stb.

A részletes gyakorlati tematikánk itt olvasható. A gyakorló vitorlástúra előtt kérlek olvasd el a Magatartás a hajón írásunkat, ami kicsit segít a felkészülésben szerintünk.

Áramlás térképek (Tidal Stream Atlas) alapján útvonaltervezés (REEDS Small Craft Almanac, 2023  alapján):

Úgy érdemes indulni, hogy ‘slack’-ben (amikor nincs áramlás) vagy amikor kezd az áramlás segíteni.

Árapály számítás (REEDS Small Craft Almanac, 2023  alapján):

Ipswich egy ‘secondary port’ és az első a táblázatból megnézhető, hogy a Walton-on-the-Naze a közeli standard port-hoz képest mennyivel idő különbséggel lesz dagály (HW) és apály (LW) és mennyi lesz a szintkülönbség a standard port-hoz képest. A második kép a ‘tide table’ vagyis mikor lesz apály és mikor lesz dagály mennyi lesz a vízszint. Az utolsó kép az árapálydiagram (tidal curves) a Walton-on-the-Naze a közeli standard port-nál:

Ipswich városnál 3,2 méter a dagály és az apály közötti különbség, de ha Londonban megyünk akkor ott jól látható, hogy már 5,7 méter lesz.

Ajánlott oldal: https://www.tide-forecast.com/

TSS: 1. COLREG Rule 10.a : “This Rule applies to traffic separation schemes adopted by the Organization and does not relieve any vessel of her obligation under any other rule.” Ha azonban fennáll az ütközés veszélye, akkor a COLREGS 18. szabálya szerint intézkednie kell. / 2. COLREG Rule 10.c: “A vessel shall, so far as practicable, avoid crossing traffic lanes but if obliged to do so shall cross on a heading as nearly as practicable at right angles to the general direction of traffic flow” A szabály egyértelműen előírja, hogy az átkelést a forgalom általános irányára merőlegesen kell végrehajtani. Ennek két oka van: az egyik a derékszögű irány a legrövidebb keresztezési időt eredményez, a másik pedig, ez könnyen látható, amikor egy megfigyelő vizuálisan figyeli a hajóját./ 3. COLREG Rule 10.b: “A vessel using a traffic separation scheme shall: (i) proceed in the appropriate traffic lane in the general direction of traffic flow for that lane; (ii) so far as practicable keep clear of a traffic separation line or separation zone; (iii) normally join or leave a traffic lane at the termination of the lane, but when joining or leaving from either side shall do so at as small an angle to the general direction of traffic flow as practicable” / 4. A hajót és helyzetét jelenten kell néhány esetben. Nagyon gyakran a forgalomelválasztási rendszerek kötelező helyzetjelentési követelményeket írnak elő, ha az IMO vagy a helyi útvonaltervezési intézkedések részét képezik.Ez a hajózás biztonsága és a tengeri környezet védelme érdekében áll. A SOLAS V/10 szerint, ha a kötelező hajóútvonal nem használható, ezt a nyomós ok megjelölésével a hajónaplóba kell rögzíteni. A SOLAS V/11 előírja, hogy a hajó kapitánya teljesítse a jelentési követelményeket, és minden szükséges információt jelentsen az illetékes hatóságnak. / 5. Tájékozódjon a legnagyobb megengedett sebességre vonatkozó előírásokról és ajánlásokról. Előfordulhat, hogy bizonyos területeken tilos vagy nem ajánlott az előzés. / 6. Nagyon fontos a TSS-eknél a ‘situational awareness’ is. / 7. Nagyon fontos a TSS keresztezésénél egy jó terv és a fokozott éberség.

A Watt-tengert is foguk érinteni, ami  az Északi-tenger melléktengere Hollandiában, Németországban és Dániában, melyet a Nyugati-Fríz-szigetek választ el a nyílt tengertől. Neve a holland wad szóból származik, ami iszapos lapályt jelent. A frízek körében népszerű a wadlopen (iszapséta) nevű hagyományos sport, illetve kikapcsolódási mód, ami azt jelenti, hogy apály idején a tenger iszapjában sétálnak. A tenger meglehetősen sekély, jellemző rá a számos nagy kiterjedésű iszapos zátony, amit mélyebb tengeri árkok és szigetek szakítanak meg. A tájat jelentős részben vihardagályok alakították ki. A Watt-tenger híres gazdag állat-, madár- és növényvilágáról. Ma a tenger nagy része természetvédelmi terület és 2009-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

Ahoy (ahoi) holland / angol (hoy) eredetű szó,  egy hajó vagy csónak hívására használt jelzőszó. Ezt a szót egy ideig nem használták, de újjáéledt, amikor a vitorlázás népszerű sporttá vált. Az ‘Ahoy’ köszönésként, figyelmeztetésként vagy búcsúként is használható. Ahoy! Ahoy! Ahoy!