Időpont: 2025. júl. 26. – aug. 2.
Hajó: Bavaria 51 cruiser (2016) / 5 kabin és 3 mosdó
Induló kikötő: Niro Petersen Marina, Flensburg (Németo.)
Útvonal: Németország – Dánia (Jylland félsziget, Anholt sziget, Fyn sziget, Svendborg) – Svédország (Göteborg és környéke, Skandináv-félsziget) – Svédország (Kullaberg Nature Reserve és Mölle városka) – Németország / B terv (ez a nagyon pörgős verzió): Németország – Kiel-i csatorna – Északi-tenger – Norvégia (Kristiansand) – Dánia – Németország
Ezt az offshore gyakorló vitorlástúrát a Balti-tengeren tartjuk, amit másnéven Keleti-tengernek is hívtak (németül: Ostsee, dánul: Østersøen, hollandul: Oostzee, norvégül: Østersjøen, svédül: Östersjön). Opcionálisan a Kiel-i csatornán kihajózhatunk az Északi-tengerre is, ahol van már komoly árapály jelenség (3,8 méter) is.
A Balti-tenger három dán tengerszoroson kapcsolódik az Északi-tengerhez a Kattegat öblön keresztül: Øresund, Nagy-Bælt (Storebælt) és Kis-Bælt(Lillebælt). Ezek közül két szoroson át fogunk hajózni. Mivel a dán szorosok elég keskenyek és sekélyek, mintegy 25-35 évbe telik, míg a Balti-tenger vize kicserélődik az Atlanti-óceán vizével. A tengerbe elég sok folyó hordja az édesvizet, ezért a Balti-tenger sótartalma elég alacsony, úgynevezett brakkvíz (édesvíz és sós víz között). Ezek a sajátosságok is hozzájárultak speciális balti-tengeri állat és növény-fajok kialakulásához. A balti hering például kisebb, mint az északi-tengeri vagy atlanti rokona.
A Kis-Bælt egy tengerszoros a dániai Fyn sziget és a Jylland félsziget között. A Balti-tengert a Kattegaton és a Skagerrakon keresztül az Északi-tengerrel összekötő három szoros egyike. A szoros mintegy 50 km hosszú, szélessége 800 m és 28 km között változik. A szorosban számos apró sziget található. Két híd ível át rajta: a Régi és az Új Kis-Bælt híd, mindkettő a szoros északi kijáratánál.
A Nagy-Bælt egy tengerszoros a dániai Sjælland és Fyn szigetek között. Egyike annak a három szorosnak, amelyek összekötik a Balti-tengert az Északi-tengerrel. A szoros hosszúsága mintegy 120 km, szélessége 16–30 km között változik. Két fontosabb szigetet ölel körül: Sprogøt északon és Langelandot délen. 1997 óta Sjællandot és Fynt szigetet a Nagy-Bælt híd köti össze. A Nagy-Bælt a történelem folyamán fontos vízi út volt, és maradt napjainkig. Dánia sokáig vámot szedett a hajózásért, de 1857 óta a három dán szoros nemzetközi vízi út.
Az Øresund tengerszoros a dániai Sjælland szigete és Svédország Skåne megyéje között. Egyike a három dán szorosnak, amelyek összeköttetést teremtenek a Balti-tenger és az Északi-tenger között. A világ egyik legforgalmasabb víziútja. 2000. július 1-jén nyitották meg az Øresund hidat, amely Koppenhágát köti össze Malmővel. A szoros északi részén forgalmas kompjárat köti össze a dániai Helsingørt a svédországi Helsingborgjal.
Az Øresund/Öresund híd hivatalos nevén Øresund-összeköttetés kombinált közúti-vasúti híd az Øresund tengerszoros felett. A híd Skandináviát köti össze a Közép- és Nyugat-Európával. A hídon halad keresztül az E20-as európai főútvonal. Maga a híd a két part közötti távolság mintegy felét teszi ki, 7845 méteres hosszúságával Európa második leghosszabb közúti-vasúti hídja. A maradékot a Peberholm (Bors-sziget) nevű mesterséges sziget (4055 m), az onnan a dán oldalra vezető alagút (4050 m) és a dán oldalon létesített mesterséges félsziget (430 m) hidalja át.
A Grenen a dániai Jylland északi csúcsát alkotó Skagens Odde északkelet felé ívelő, elkeskenyedő homoknyelve, egyben a Skagerrak és a Kattegat tengerszorosokat, azaz az Északi-tengert és a Balti-tengert elválasztó fok Skagen városától mintegy három kilométerre.
A Balti-tengeren a legsűrűbb a világ tengerei közül a hajóforgalom: rendszeresen mintegy 2 ezer hajó mozog itt és ezek között mintegy 200 nagy olajszállító. A tengeren évente mintegy félszáz hajóbaleset történik, de az óriás tankhajókkal nem történt eddig komolyabb baleset. Mivel hatalmas itt a hajóforgalom, több TSS is van ezeken a vizeken, ezekről leírás itt található.
A Skagerrak tengerszorosnál is fogunk vitorlázni, ami Norvégia délkeleti partja, Svédország nyugati partjai és a dániai Jütland-félsziget közt található. Ez köti össze az Északi-tengert a Kattegat szorossal, amely dél felé a Balti-tengerre vezet. A történelem legnagyobb tengeri csatája a skagerraki csata (Nagy-Britannia és Németország között) is játszódott, amin 151 hadihajó és több mint 100,000 tengerész vett részt 1916. május 31-én és június 1-jén. A Skagerrak mintegy 2000 tengeri fajnak biztosít élőhelyet, ezek közül sok ezekre a vizekre specializálódott. Például a atlanti tőkehal (Gadus morhua) a norvég tengerpartok közelében ívik. Ikrái a víz felszínén úsznak, a kikelő kis tőkehalak planktonnal táplálkoznak. A fiatal tőkehalak a fenéken élnek és nem költöznek el, hanem a norvég fjordokban maradnak… ideális horgászhely! 🙂
Nyáron ezeken a részeken rövidek az éjszakák, ezért többet tudunk vitorlázni. 🙂 Egy rövid írás angolul a Svédországi kikötésekről, sok mindent lehet itt tanulni.
A gyakorló vitorlástúránk előtt, kérlek olvasd el a Magatartás a hajón írásunkat, ami kicsit segít a felkészülésben is.
További információ, jelentkezés: Méder Áron, oceansailingse@gmail.com e-mail címen és a 06 20 273 84 23-as telefonszámon.