Határozottnak kell lenni. Egyértemű és világos parancsokat kell adni, hogy biztos ne legyen félreértés.
Tapasztalom szerint a ‘demokratikus rendszer’ a legjobba hajón. Nálunk mindenki elmondhatja a véleményét, és utána szavazás van. Nekem nincs szavazati jogom, én csak számolom a szavazatokat, és szervezem a szavazást. 🙂
Persze a hajón veszélyes üzem van, és emiatt a ‘dinamikus vezetés’ módszerével kombinálom a ‘demokráciát’. Helyzetfüggő a rendszer (és ezt előre el is mondom a csapatnak) vagyis mindent megbeszélünk és közösen döntünk, de vannak olyan speciális helyzetek, amikor a kapitány hozza meg a döntést (általában gyorsan).
Egy vitorlástúra során nagyon fontos a jó csapat kialakulása, és egy jó vezető ebben sokat tud segíteni. A ‘coaching’ szemléletű vezetésnél a vezető kérdésekkel segíti a csapatot. A csoportfejlődési szakaszait nem lehet átugrani, de egy jó vezető a csoportfejlődésben is tud segíteni. A csapat kialakulása a túra tervezéskor kezdődik igazából.
Tippek a legjobb csapat kialakulásához: egymás megismerése / információ megosztás fontossága / utasítás mindig egyértelmű legyen / bizalom és tisztelet légköre / közös tervezés és együttműködés / a közös cél meghatározása / csapat struktúra meghatározása / kétirányú kommunikáció ösztönzése / döntéshozatal módja, pl. a mi esetünkben szavazás / közös problémamegoldás a csapatban / feladatok felosztása / belső szabályok / egyenlő esély mindenkinek stb. és mindenekelőtt a jó hangulat megteremtése a legfontosabb, mert az az alapja mindennek.
Normaképzés a hajón, amik segítik a csoportot: Használd fel a csapattagok készségeit, tudását és tapasztalatát! / Delegálj, amennyit csak lehet! / Beszélj nyíltan a kérdésekről és aggályokról! / Bátorítsd és ismerd el a tagok egymás iránti tiszteletét! / Ösztönözd a csapatmunkát! / Adj pozitív, konstruktív visszajelzést! / Hivatkozz az elfogadott házi szabályokra! Szükség szerint változtass rajtuk.
A csoport működése: adj visszajelzést, amikor kérik / folyamatos önértékelés / frissítsd a csapat munkamódszereit az együttműködés támogatása érdekében / segíts a csapatnak kezelni a változásokat! / Fejleszd a csapattagokat kompetenciáit, amíg maradéktalanul ki nem teljesednek! / Kísérd figyelemmel a feladatok megoldását, és ünnepeld meg az eredményeket! 🙂
A csapatkohézió megmutatja, hogy a tagok milyen mértékben kötődnek a csoporthoz és kívánnak tagjai maradni. Azon erők eredője, amely a csoporttagság fenntartására ösztönöz.
Kialakításának eszközei: a „mi” tudat erősítése / bevonás / elismerések / nem büdös a munka / csoportzsargon / humor stb.
Szerepek a csapatban: ‘elnök’ / ‘csapat játékos’ / ‘ötletgyártó’ / ‘helyzetértékelő’ / ‘forrásfeltáró’ / ‘kivitelező’ / ‘serkentő’ / ‘befejező’ és mindenkire szükség van.
Sokáig a ‘servant leader’ irányzatban hittem, de ezt érdemes és fontos kombinálni más vezetési módszerekkel időnként. A ‘Mission command’ vezetés módszer nagyon hatékony, és érdemes emiatt ismerni.
A Mission Command a feladat megvalósítására összpontosít. Elősegíti a decentralizált vezetést, a cselekvés szabadságát, a kezdeményezést és a gyorsaságot. Minden szinten bizalomra, kölcsönös megértésre és kezdeményezésekre támaszkodik, melyeket a jó vezetés táplál, és józan ítélőképesség egyensúlyoz.
A ‘Mission Command’ megközelítés felhatalmazza a csapattagokat döntéshozatalra, és annak a helyzetnek megfelelő decentralizált végrehajtásra. A hajó szkippere nem lát mindent mindig, és gyakran nincs idő megbeszélni a részfeladatokat, ezért jó ez a módszer a hajón. Ez a vezetés filozófia: a vezető szándékára összpontosít, és felhatalmazza a csapattagokat, hogy e szándékon belül döntsenek. A cél, hogy rugalmasságot biztosítson a vezetőnek, hogy gyorsan cselekedjenek és reagáljanak a változó helyzetekre a csapat.
A ‘Mission Command’ 7 alapelve (ez a hét alapelve elengedhetetlen ahhoz, hogy a vezető megértse és sikeresen alkalmazza a a módszert):
- Kompetencia: A vezetőnek magabiztosnak és kompetensnek kell lennie. A döntéseket és cselekedeteket is meg kell tudniuk magyarázni a csapatnak.
- Kölcsönös bizalom: A vezetőnek bíznia kell csapattagok döntéseiben és a feladatok önálló végrehajtásában. Bíznia kell a csapatban, hogy őszinte visszajelzést adnak.
- Közös megértés: A vezetőnek és a csapattagoknak kell érteniük a helyzetet, a feladatot és egymás szerepét.
- A vezető szándéka: A vezetőnek világosan meg kell fogalmaznia az elképzeléseit és szándékait. Ez segíti a csapattagokat a döntéshozatalban és a cselekvésben akkor is, amikor a vezető nincs jelen (pl. pihen).
- Mission Command parancs: A vezetőnek világos és tömör utasításokat kell adniuk a csapattagoknak, amelyek a napi (vagy heti) feladatokra összpontosítanak, nem pedig arra, hogyan hajtsák végre a részfeladatokat. Ez lehetővé teszi a csapattagok számára, hogy saját kezdeményezésüket és ítélőképességüket használják fel a feladat elvégzésére.
- Fegyelmezett kezdeményezés: A csapattagoknak fegyelmezett kezdeményezést kell gyakorolniuk a vezető szándékán belül.
- Kockázat elfogadása: A vezetőnek és a csapattagoknak hajlandónak kell lenniük kockázatvállalásra. A hajózás alapelve a ‘safety first’, és emiatt valójában minden felesleges kockázatot kerülni kell alapesetben. Extrém esetekben, mint például váratlan ‘weather bomb’, vészhelyzet vagy havária esetén vannak azonban már kockázatok.
Sully – Csoda a Hudson folyón című filmből egy részlet:
Sully (a pilóta) a vészleszállás előtt pár másodperccel a co-pilot-ra nézett és megkérdezte: Any ideas?
Jeff (co-pilot): Actually, not…
A VUCA (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous, azaz gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, bizonytalan események és problémák) világ / tenger / időjárás és túra AVICA (Agile, Value-oriented, Inspiring, Collaborative, Appreciative, azaz agilis, értékvezérelt, inspiráló, együttműködő, elismerő) vezetőket / szkippereket igényel! Rugalmasabb és befogadó gondolkodásmód szükséges a szkippernek a hatékonyság növelése érdekében. Alapvetően a VUCA lefekteti a hatékony vezetés alapjait, de emellett a VUCA keretrendszer egy fogalmi eszköz, amely kiemeli azokat a feltételeket és kihívásokat, amelyekkel a szkipper szembesül a döntéshozatal, a tervezés, a kockázatkezelés, a változás előmozdítása és a problémák megoldása során. Elsősorban a vezető azon képessége: 1. Előre lássa a felmerülő kulcsfontosságú problémákat. / 2. Megértse az egyes problémák és intézkedések következményeit. / 3. Értelmezze, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a változók. / 4. Felkészüljön a különböző forgatókönyvekre és kihívásokra. / 5. Értelmezze és ragadja meg a releváns lehetőségeket. A VUCA iránymutatásként szolgál a tudatosság és a felkészültség előmozdításában. / 6. Felkészültség, előrelátás, alkalmazkodás és a proaktív beavatkozás stratégiáinak kidolgozása.
Agilis (Agile): A legfőbb kompetencia, ami a változó környezetben nélkülözhetetlen, az agilis gondolkodás és cselekvés. Könnyen megérthetjük ezt az állítást a coup d’oeil francia kifejezés révén, amit híres hadvezérek, úgymint Nagy Frigyes és Napóleon is használtak. Szó szerint azt jelenti: egy szempillantás alatt. Nagy Frigyes azt mondta: „A Coup d’oeil egy tábornoknak olyan képessége, amellyel csak az igazán nagy emberek rendelkeznek: egy pillanat alatt felmérni a terep összes előnyét és azt, hogyan használhatja ki ezeket a hadseregével.” Egyszerűen fogalmazva: képesség a megfigyelésre, elemzésre és a következtetések levonására, mégpedig rendkívül gyors tempóban. A VUCA világában aligha lehet túlhangsúlyozni, mennyire fontos az alapos megfigyelésen és gyors elemzésen alapuló tempós döntéshozatal. A hajón gyakran gyorsan kell dönteni!
Értékvezérelt (Value-oriented): A kifejezés kettős jelentésű. Az egyik a vezető értékteremtésre irányuló fókusza, míg a másik egy mélyről fakadó elköteleződés bizonyos alapértékek iránt. Minden vezetőnek csupán egy egyszerű kérdést kell feltennie, mielőtt cselekszik: milyen értéket nyújt vagy teremt a döntésem? Az értékvezéreltség más megközelítésben bizonyos alapvető értékek szigorú betartását jelenti. Az egyik legsikeresebb vezetői megközelítés a leading by example (példamutató vezetés). Amennyiben vezetőként vannak olyan alapelvek és értékek, amelyeket mindig, következetesen követsz, függetlenül attól, milyen kihívást jelentő helyzetekkel találod szemben magad, akkor erkölcsi és gyakorlati értelemben te is elvárhatod és megkövetelheted csapatodtól, hogy ezeket az értékeket kövessék! A két legfontosabb értéket ajánlom az olvasó figyelmébe, ezek az önismeret és a bizalom. A VUCA-világ hullámzó vizein ez a két alapérték hol horgonyként, hol pedig vitorlaként működik.
Inspirált és inspiráló (Inspired & Inspiring): Az inspirációból fakadó elkötelezettség képes kiállni minden vihart. Ahhoz, hogy másokat inspirálni tudj, először neked kell inspiráltnak lenned. Ne feledd, nem kell a kirakatba tenni az inspirációt, mert ha az önazonos, akkor áradni fog belőled! Az emberek azokra a szkippereknek néznek fel, akik inspirálnak. A VUCA-világ háborgó vizében erkölcsi iránytűként is szolgál az őszinte biztatás. „Ha cselekedeteid arra ösztönöznek másokat, hogy többet álmodjanak, tanuljanak, tevékenykedjenek, akkor igazi vezetőnek nevezheted magad!”
Együttműködő (Collaborative): Az együttműködés a hajón nem opcionális, sokkal inkább a hajózás része! Az együttműködő szkipperek komolyan kooperálnak csapatukkal annak érdekében, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek ötvöznek minden olyan tudást, tapasztalatot és erőforrást, ami valamilyen formában hozzájárulhat a túrához.
Elismerő (Appreciative): Nagyon fontos az őszinte dicséret és elismerés. Diana Whitney a következőképpen határozta meg az elismerő vezetés fogalmát: „… kapcsolódási képesség, ami mozgósítja a kreatív potenciált, és pozitív erővé alakítja azt – azaz beindítja a bizalom, az energia, a lelkesedés és a teljesítmény hullámait –, és ezzel pozitív változást okoz a világban.” Egy olyan őszinte gesztus a csapat felé, mint a „köszönöm” vagy a „szép munka”, amellyel elismerjük a hozzájárulásukat, hosszú távon biztosítja elköteleződésüket a csapathoz és a közös célhoz.
A VUCA, mint gondolkodásmód: „A kudarc önmagában nem feltétlenül katasztrófa. Mégis, ha nem tanulunk belőle, az az.” Ez a perspektíva kiemeli a reziliencia és az alkalmazkodóképesség fontosságát a vezetésben. Azt sugallja, hogy a puszta kompetenciákon túl a viselkedési árnyalatok, mint például a kudarcokból való tanulás és az alkalmazkodás képessége különbözteti meg a kivételes vezetőket az átlagosaktól.
Fontos kulcsszavak a jó vezetőnek: racionalitás / prioritás felállítása / kevert stratégia alkalmazása
work-in-progress…