A horgászásra ideális időszak a naplemente vagy napfelkelte időszaka. Ha dagály van, vagy ha dagály előtt vagyunk és a partfelé jön a víz (partról horgászás esete).
A tengeri horgászat egészen más, mint a már megszokott tavi vagy folyami pecázás. A hazai tavakon, folyókon használt megszokott felszereléseket, csalit akár otthon is hagyhatod. Itt alkalmazkodnod kell a tengeri körülményekhez.A sós víz erősen korrozív, azaz ha nem tengervíz álló a felszerelésünk, az komolyan sérülhet. Ez nem csak a horgászbotra, orsóra igaz, de a damilra és a horgokra, kapcsokra is!
A bot: egy rendkívül hajlékony, de erős botot kell választani (szénszálás kompozit anyagú), ami a sóállóság szempontjainak is megfelel. A botnak azért is erősnek kell lennie, mert itt nem lehet kiszámítani, milyen hal fog horogra akadni. Lehet, hogy 15 cm-es keszeg, de lehet, hogy 1,5 m-es cápa. Persze a horog méretével lehet szelektálni – de csak a kis méretű halakat. Pl. ajánlott a C akciós horgászbot (hajóról horgászáshoz) és max. 2 méteres (113-170g-os súlyú). A tipikus tengerparti fenekező botok két tagból állnak, amik közül a felső a hosszabb. Ezt a kategóriát két felé lehet osztani. Vannak az FS jelölésűek – ezek valók a peremfutó orsókhoz és vannak az M jelölésűek, amiket pedig a multiplikátoros orsókhoz tervezték, ahol az orsótartó az orsót a bot felső részén rögzíti (ennél a változatnál állnak felfelé a bot gyűrűi). A hajón használt botokat az erősségük szerint kategorizálják. Könnyű, partközeli horgászathoz 25 font értékig lehet botot választani, ezekkel 5,4-9,1 kg-ig képes lehetsz megtartani a halat. A 25-30 fontos kategória az általános méret, amivel 11,3-13,6 kg-ig küzdhetsz eredményesen. A felsőbb kategória az 50 fontos (22,7 kg), amit akkor érdemes választani, ha szervezett horgásztúrán hajóroncshoz, vagy más, mély haltartó helyhez mentek. Ha pedig cápázni szeretnél, akkor a 80 fontos bot való neked (36,3 kg). A kardhal és tonhal horgászatnál még komolyabb kéne…
A damil: színtelen, rugalmas és extra erős (és jó minőségű) zsinórt kell választani, ami ellenáll a legnagyobb tengeri halaknak is (pl. fluorocarbon). A jó minőségű, 100%-os fluorocarbon előke lényegesen ellenállóbb lesz a sós víz maró hatásának. Pl. ha elszakad a csomózáskor, vagy egy pár kg-os hal kirohanásakor, akkor selejt minőséget kaptunk… Ha messzire szeretnénk dobni, akkor válasszunk minél vékonyabbat (pl. parti fenekezésnél). Hajóról viszont a dobótávnak kevés jelentősége van, így ott ki lehet maxolni a vastagságot, felkészülve ezzel a nagyobb fogásokra. Ami a leglényegesebb, az a sóállóság (kopásállóság). A normál, édesvízre tervezett monofil zsinór el fog szakadni, ez teljesen biztos. A másik fontos szempont a láthatóság. A tengeri halak látása kiváló, és próbáljunk a színtelen változatokból válogatni. Hajóból történő mártogatós módszer alkalmazása esetén, ha nagyon mélyre engedjük a csalit, akkor persze csökken ennek a jelentősége, hiszen a mély rétegekbe kevés fény jut. Az előke maradjon áttetsző, de a főzsinór lehet élénk színű, ami megkönnyíti a hal irányítását fárasztáskor – különösen éjszaka. A sós víz sűrűsége miatt az is előnyt jelent, ha gyorsan merülő (süllyedő zsinór) változatot választunk.
Az előke: lehet acél, vagy fonott. Erre egyrészt azért van szükség, mert nem tudjuk, milyen élőlénnyel hoz minket össze a tenger, másrészt azért, mert a kagylók és éles sziklák miatt hamar elfogyhat a szerelékünk. Ha a part mentén horgászunk elég lehet a fonott, fluorocarbon, vagy wolfram előke, de mélyebb vizeken már javasolt a nagy teherbírású acél.
Az orsó: a tengeren jóval nagyobb fogásokra lehet számítani, tehát a strapabíróság elengedhetetlen szempont. A teherbírásának meg kell egyeznie a horgászbotéval, hogy egy összehangolt, egymással harmonizáló felszerelésed legyen. A tengeri horgászathoz a legelterjedtebb a 6500-as méretű peremfutó vagy multiplikátoros orsók használata. Minél messzebb szeretnénk dobni és minél nagyobb halat fognánk, annál nagyobb méretű orsó javasolt. Alapvetően két változat közül tudunk választani: multiplikátoros és peremfutó. PEREMFUTÓ orsó inkább parti horgászathoz ajánlott. Könnyű a használata és olcsóbb, mint a multi orsó. A fékrendszerük viszont nem annyira strapabíró és lassabban kezelhető. Ha nem megyünk kifejezetten nagyhalra, akkor elegendő lesz egy ilyet beszerezni – az viszont fontos, hogy bírja a sós vizet. MULTIPLIKÁTOROS orsó előnye az, ami a peremfutó hátránya – gyorsan kezelhető, erős fék jellemzi és hajóról történő horgászmódszerek esetén gyorsabb zsinórfutást tesz lehetővé. A parti, könnyű pergetéshez viszont macerás a használata és más árkategóriát képez, mint az itthon elterjed társa. Íme néhány megbízható márka, ami kínál kifejezetten tengeri (th. sósvízi) horgászathoz készült felszerelést. Ha nem szeretnénk mellényúlni, érdemes ezek közül válogatni: Daiwa, D.A.M., Okuma, Shimano, Balzer, Varivas, Leeda, Tronixpro, PENN, Sonik, Grauvell, ABU, ROVEX.
A csali: minél vonzóbb, csalogatóbb és extrémebb csalit kell választanod a sikerért, én nem próbáltam még soha a folyékony aromákat és az adalékokat, de van, aki dicséri.
Élő csalik: férgek, kagylók, rákok, tengeri sünök, tintahal – Ezeket az élő csalikat legtöbbször a parti fenekező horgászok használják. Nagyhalas csalik: kishalak, halszeletek – A parthoz közelebb eredményes lesz a halszelet, mert a kisebb halak mohóbban rabolnak. A kishalak (szardínia) élő csaliként való alkalmazása már az óvatosabb, nagyobb ragadozók figyelmét is felkelti. Utóbbi esetén figyelni kell arra, hogy a feltűzött csalihal gerince ne sérüljön.
Műcsalik: wobbler, különböző villantók, gumihalak, gumipolip, twisterek, cheburaska rig, Jigfeje, Cormoran Jigsy mini és féreg imitációk jól használhatók a pergetésnél. A legelterjedtebb műcsali színek a fehér és a világoskék, de twisterek közül sokan szeretik a vörös és fekete színűt. Érdemes kísérletezni a rablóhalas aromákkal is – zárjuk a gumicsalit simítózáras tasakba, hogy átvegye az aroma ízanyagát. Néhány ötlet: rubber crab (10cm-es hihetetlen lágy plasztik rák, mely a víz legkisebb mozgására is azonnal mozdul! Dropshot módszerrel és offset horoggal is jól működik.), Zebco Jekyll Squid Lure wobbler. A úgynevezett horog-galléros wobblerekkel nincs különösebb teendőnk, mint jó messze bedobni, hagyni süllyedni és utána vontatni, kicsit cincálni. Kapás esetén sose erőltessük, mert előfordulhat, hogy kiszakad a horog a polipból, tintahalból.)
Módszerek: partközeli pergetés voblerrel / UL pergetés /partról (csali: halszelet) /rock-fishing (sziklákon, a nagy törések előtt) műcsalival, gumicsali / UL jiget használnuk, ha tényleg nem akarunk mély vízben horgászni, pl. egy fél grammos jigre tűzött gumirák 6m-es vízben közel 1 perc alatt süllyed el / végigpásztázni a partmenti sziklák alatti vizet (pl. 10-50g-os picker bottal) / fenekezés (min. 3,7 m-es bottal, dobósúlya 200 g közeli) /Fenekezéskor jó figyelni az árapályra. Amikor a tenger szintje emelkedik, a halak a part felé veszik az irányt. Ugyanígy van a széljárással is, vagyis amikor a part felé fúj, akkor a hullámok a part felé sodorják az apró táplálékot, amit követnek a kis halak, a kis halak után pedig a nagy halak úsznak… / A legelterjedtebb szerelék az egyszerű végólmos, ahol az ólom egy forgókapoccsal van rögzítve a zsinórhoz, ez előtt pedig egy, vagy két horog kap helyet 10-12 cm-es előkén. (Érdemes emelőszárnyas ólmot használni, mert vele könnyebb áthúzni az ólmot a sziklákon.) /Az úszózás nem túl elterjedt, de jól használható módszer. Főleg a partról, védett öblökben lehet vele kisebb méretű halakat elejteni. Eredményessége abban rejlik, hogy a halak gyorsabban felfigyelnek a vízközt lebegő csalira. Ezért viszont ne hagyjunk túl nagy eresztéket. A hullámzás miatt olyan úszót használjunk, amit itthon a folyókon szokás (legyen vékony testű, de magas). Ha lehet, a szereléket ne pakoljuk tele sörétólommal, hanem használjunk önsúlyos úszót. Így a csali közelében nem lesz semmi, aminek mozgása elriasztja a halakat. / Pergetésnél sem mindent csinálhatunk a megszokott módon. A szerelék nem különbözik az itthon használttól, de a pergetés módja igen. A tengeren nem szabad bevágni a pergetett (vagy vontatott) csalira rabolt halnak. Még az édesvízi halaknál megfigyelt második kattintásra sem. Ekkor ugyanis nagy eséllyel kirántjuk a horgot és megsértjük a halat. Kapás esetén nincs más dolgunk, mint erősen tartani a botot és kissé erőszakosnak tűnő módon elkezdeni a fárasztást. Amire nagyon oda kell figyelni, hogy egy pillanatra sem lazuljon meg a zsinór (ezért inkább csévéljük lassabban). Nagyobb testű tengeri halat – hasonlóan az amurhoz – sose próbáljunk kiemelni, amíg nem fáradt ki teljesen.
Amit szintén ne hagyjunk otthon az egy rongy, vagy egy egyszerű munkáskesztyű.
A minimum halméretek, amiket az Adrián ki lehet fogni. További szabályok a minimum fogható halméretre.
A mérgező halak listája az Adrián.
A tengerre is kell napijegyet vásárolni! Horvátországban online előre meg lehet venni! Az alábbi linken található találhatsz információt az online horgászjegy váltásról Horvátországban. Licenses for sport fisheries at sea (Horváto.): https://ribarstvo.mps.hr/default.aspx?id=5013 és Licenses for recreational fisheries at sea (Horváto.): https://ribarstvo.mps.hr/default.aspx?id=5010
Mirno more / Békét és Szelet!
work-in-progress…