Szóló földkerülés 2006-9

 

“Every wave in the sea has a different light just like the beauty of those we love.”

Virginia Woolf

Carina jelenleg a Balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpont és Kilátónál (balatonfoldvarikilato.hu) tekinthető meg. Korábban több helyen volt kiállítva: Europa hajó mellett a Dunán (Batthyány tér) / Wiking Yacht Club, Budapest / Millenáris Park, Budapest / Budapest Boat Show 2010, Hungexpo / Álomautó Múzeum Budapest, Budafok-Tétény / BAHART kikötő, Badacsony / BAHART kikötő, Balatonlelle / Sió Pláza, Siófok / BAHART kikötő, Balatonlelle / Vagabund Sportegyesület, Fonyód…

Carina nem lesz felújítva, mert a patinái mesélik a történetét. Carina jelenlegi hangulata tudja igazán megmutatni, hogy milyen is volt a 3 éves szóló Földkerülésem, nehéz. Minden sérülés, minden repedés és minden törés egy történetre emlékeztet. 

CARINA (6 méteres földkerülő tavi hajó)
A földkerülő tavihajó 1970-ben Svájcban épült. Onnan hozták be Magyarországra 1996- ban, majd 8 évet állt egy csepeli kertben. Méder Áron 2004-ben vette meg a hajót, amely akkor már nagyon komoly felújításra szorult, de látszott a formáján, hogy jó erős hajó. A felújítása másfél évbe telt. Meghagyták ez eredeti árbócot, állókötélzetet, vereteket, vitorlázatot és a bútorzat nagy részét. A Carina nem tipikus óceáni vitorlás, általában sokkal nagyobb hajókkal szokás nekivágni a nagy vizeknek. Súlya: 1,1 tonna, hossza: 6 m, merülése: 1 m, szélessége: 2,19 m, árboc magasság: 6,42m, alsóárboc (Bum): 2,83m. Vitorla méretei: normál nagyvitorla: 6,48 m2, génua: 9,79 m2, fock: 6,77 m2. vihar nagyvitorla: 1,62 m2 , vihar fock: 1,08 m2.

MÉDER ÁRON – EXTREM SAILING-ADVENTURE SAILING

“Amikor kormányzok, szabad kezemmel simogathatom a tengert. Ez több mint fizikai közelség…” (Méder Áron: Békét és szelet!)
A vitorlázást 10 évesen kezdte, Édesapjától, Méder Istvántól tanulta meg a vitorlázás alapjait először a Balatonon, majd 14 éves korától rendszeresen már a tengeren vitorláztak. A víz és a tenger iránti szeretete és tisztelete az úszásban és a
könnyűbúvárkodásban is megmutatkozott. 2006 szept. 24. és 2009. szept. 19. között hajójával a hatméteres Carinával megkerüli a Földet (Fa Nándor és Kopar István után Áron a 3. szóló magyar földkerülő). Az út során a kapcsolattartás az otthoniakkal egy 20 éves HF rádióval történt, amin kézi hangoló es házilag gyártott antenna volt. Áron 3 év alatt kb. 1600 kapcsolatot létesített 17 ország 120 rádióamatőrével. Áron a földkerülésről 2010-ben könyvet írt Békét és Szelet! címmel, ezt 2020-ban dokumentumfilm követte ugyanúgy Békét és Szelet! címmel, Koczkás Alex rendezésében. A cím: Békét és Szelet! fontos jelentéssel bír Áron számára. Azt az érzést jelenti, amikor kint vitorlázol egyedül az óceánon egy kis vitorlással, fogod a kormányt, a kezeddel érzed a hajó egyensúlyát, harmóniában vagy a széllel és a hullámokkal, vagyis a természettel, és ez az érzés átjárja a teljes valódat. Ezt szoktam kívánni mindenkinek. Lehet ennél többet? Tengeri és óceáni tanfolyamain ezt, és a kellő alázatot próbálja átadni a tanítványainak.

Mini yachting / Minimalizmus: Általában sokkal nagyobb vitorlásokkal szoktak nekivágni az óceánnak, de létezik mini-jacht irányzat is.  A ‘mini yacht’ irányzat, amikor nagyon kicsi 1,5-6 méteres vitorlásokkal kelnek át az óceánokon és akár Földet is kerülnek. Minimalista vagyis nagyon egyszerű életmódot követel ez az vitorlázási mód (egy kis kabinban kevés tárgy fér el), ami több a vitorlázásnál, inkább már életstílus vagy inkább életfilozófia.  A minimalizmus alapvetően egy olyan filozófia, mely az egyszerűséget vallja. 2500 ével ezelőtt Szinópéi Diogenész volt az első minimalista… A mai világunkban a Minimalista szemlélet lehet az egyetlen értelmezhető lehetőség a fenntartható jövőnk felé. 

Egyesületek, ahol vitorlázott / versenyzett / oktatott / táborokat szervezett: Balatonalmádi Vizimentők SE, SZTAKI SE, TVSK, MAFC és az Ocean Sailing SE
1997-2003 versenyzés Dr. Gál Péter mellett a Lázadó nevű 25-ös Túra jolléban
2006-2009: Szóló Földkerülés a 6 méteres Carinával, ami a 3. magyar szóló Földkerülés volt
2010-2012: Váltott csapattal vitorlázás Zadartól Sydney-ig
2012-2015: versenyzés Mini 650-es óceáni versenyvitorlással az Atlanti-óceánon
2010 óta tengeren és óceánon oktatja a vitorlázást, számára az oktatás a legnagyobb és legizgalmasabb kihívás és feladat.


Q&A – Minden kérdésre válaszok, akár történettel 🙂 Ha kérdésed lenne, írd meg nyugodtan ide.  

1. Milyen képesítésed volt? 

Kedvtelési célú I. osztályú tengeri hajóvezetői képesítés (vitorlás + kisgéphajó kategóriában, magyar rendszer), ami a parttól korlátlan távolságig érvényes, és emellett volt GOC-om is. 

2. Mennyire voltál indulásod előtt felkészült? Indulásod előtt milyen és mennyi tengeri vitorlás tapasztalattal rendelkeztél?

Teljesen felkészült voltam, a 2006-os bemutatkozó írásomat érdemes elolvasni még a régi weboldalamon itt. Készen álltam…

3. Mi motivált?

Nálam csak a belső (intrinzik) motiváció létezik. 🙂 Belső vágyam volt egy jó hosszút menni… Röviden azért vitorlázom, mert szeretek vitorlázni. A mai napig szeretem a vitorlázást, még nem untam meg, pedig az Földkerülésem óta is folyamatosan vitorlázom… Számokban: 20 hetet évente, amióta családom van (2016 óta), de előtte 40-50-52 hetet vitorláztam tengeren és óceánokon évente.

4. Miért indultál el?

1990-ben 10 évesen kezdtem a vitorlázást a Balatonon. Az első vitorlás élményem: Édesapám kivitt egy kalózzal késő délután, és kint együtt néztük meg a naplementét kellemes szélben, minden tökéletes volt. Pár nappal később már az első balatoni túrázásomra indultunk el, ahol már viharunk is volt…   1994-ben kezdtem a tengeri vitorlázást az Égei-tengeren szintén Édesapámmal, és az is tökéletesre sikerült (viharunk is volt persze). 1996-ban volt az első komoly két hetes tengeri túránk az Athén – Kréta – Ciprus – Rodosz – Santorini – Athén útvonalon (megtett táv: 1,100 tmf), ekkor lettem teljesen megfertőzve a tengeri vitorlázással… Amúgy sok tengeri vitorlázóknak álma egy földkerülés vagy óceán átkelés. 🙂

5. Miért egyedül indultál el?

Szeretek egyedül lenni, és egyedül vitorlázni (már 10 évesen is szerettem egyedül vitorlázni)…  amúgy Carina annyira kicsi volt, hogy ketten nem lehetett volna elférni benne. 🙁

Azt gondolom, hogy egyedül vitorlázni a tengereken és óceánokon egy nagyon speciális tapasztalás, ami talán a leginkább felemeli az embert. Minden nap örültem, hogy kint vitorlázok, és nem is akartam igazából abbahagyni… Mindenkinek ajánlott, de persze nem mindenkinek való. 🙂

6. Mi volt a pontos vállalásod?

A régi oldalalom fent vannak a terveim (céljaim) még 2006-ból, amit és ahogy indulás előtt írtam le. A régi weboldalamon minden kint van: A TERV / A tervezett útvonal stb. A vállalásom S.M.A.R.T. (Specific – Konkrét, Measurable – Mérhető, Achievable  – Elérhető, Relevant – Releváns, Time-bound – Időhöz kötött) volt, és egyedül az időben volt csúszás, mert 2 évre terveztem a Földkerülést, de 3 év lett belőle. 🙂

7. Mennyire voltál tudatos?

Nagyon, és nagyon konkrét volt a terv is, végülis mérnök vagyok… A régi weboldalamon kint van még mindig minden: Carina felújítása, felszerelés lista, a terv. Szerintem egy 3 éves Földkerülést csak tudatosan lehet csinálni, és egy ilyen ‘projektben’ nem lehet sodródni…

8. Szerinted ez mekkora vitorlás teljesítmény volt? 

Kérdésre kérdésre válaszolok:  Hányan tudnák ezt utánam csinálni?  Ha valaki szeretne menni, akkor kölcsönadom Carinát! 🙂 A legnagyobb vitorlásmagazinok címlapján szerepeltem pl. a francia Voiles et voiliers magazin címlapján is, ahol magyar vitorlázó soha nem szerepelt még…  (A média megjelenéseim itt vannak.)  Kicsit tavi vitorlással mentem körbe a Földkörül, nagyon puritán módon, amit kevesen tudnának megcsinálni.

9. Ez kaland volt számodra vagy inkább utazás vagy inkább vitorlázás?

Ez három az egyben volt. 🙂 Ha be kell rakni egy dobozba, akkor ez ‘adventure sailing’ és ‘extreme sailing’ kategóriába sorolható.

T – This

I – is

N – not

Y – yachting,

Tiny sailing 🙂

Szerintem ez több volt jóval,  mint egy túravitorlással Földet kerülni… 2010-12 között egy Oceani 423-assal váltott legénységgel (néha egyedül is) vitorláztunk Adriáról Sydney-be, tehát van összehasonlítási alapom. 

A legjobb válaszom: az álmomat valósítottam meg. 

10. Miért sikerült? Mi volt a titok?

A saját diszciplínáim (szabályok, stratégia) folyamatos és tudatos betartása a 3 év során…

Céltudatosság + Önfegyelem + egy jó Rendszer (ami a szokásaimat és a rutinokat jelentette). 

11. Volt, aki azt mondta, hogy nem tiszteled a tengert és a hajózást. Mit gondolsz erről?

Ezt Ruják István írta 2009-ben a Vitorlázás Magazinban, de az írása előtt nem beszélgettünk soha, tehát valójában nem ismert.

Alázat volt bennem elsősorban, ami talán jobb szó ide…  az alázat nálunk tananyag (2.– 5. szintek link ) amúgy. 🙂 talán ez is mutatja, hogy számomra, mint minden komoly sportolónál és mûvesznél az alázat kiemelten fontos. 

Én komolyan vettem a hajózást, mint összetett tevékenységet, annak szabályait, hagyományait, tudását és felelősségét, és végülis is ez a tisztelet… a tengert is tisztelem, mint minden igazi hajós ember, mert máshogy nem is lehet. 🙂

Emellett a ‘good seamanship’ hozzáállás is fontos volt számomra, és azóta is fontos, emiatt a tananyagunk része is… Ezt magyarul leginkább a jó hajósi szemlélet, a felelős hajózás vagy a hajósmesterség magas szintű gyakorlása kifejezésekkel lehet körülírni. Nem pusztán technikai tudás, hanem egyfajta gondolkodásmód és magatartás.

Négy fontos összetevője van:

  1. Szakmai felkészültség: a hajó, a navigáció, az időjárás, a tengeri viszonyok és a biztonsági eljárások ismerete.

  2. Helyzetfelismerés és előrelátás: a veszélyek időbeni felismerése, a kockázatok mérlegelése és a megfelelő döntések meghozatala.

  3. Felelősség: felelősség a hajóért, a legénységért, az utasokért és a tengeri környezetért.

  4. Alázat és tisztelet: annak felismerése, hogy a tenger erősebb nálunk, a tudásunk soha nem teljes, és mindig van mit tanulnunk.

A tengeri vitorlázás egyik legfontosabb alapja az alázat. Alázat önmagunkkal, a hajózással és a természettel szemben. Tisztelnünk kell a tengert, annak erejét és kiszámíthatatlanságát, valamint a hajózás tudását, szabályait és hagyományait. A valódi tapasztalat nem elbizakodottá, hanem megfontoltabbá teszi a hajóst….

12. Fatalista voltál?

Szerintem úgy lehetne megfogalmazni, hogy ‘pozitív és tudatos fatalizmus’.  Vagyis én megtettem minden tőlem telhetőt, a többi pedig hagytam, hogy alakuljon úgy, ahogy lennie kell. 

Epiktétosz sztoikus filozófus szerint a világ dolgai két részre oszthatók:

  • Ami tőlünk függ: a gondolataink, a szándékaink, a vágyaink és a saját reakcióink…
  • Ami nem tőlünk függ: az időjárás, más emberek tettei stb.

A tudatos fatalista nem pazarol energiát olyasmire, amit a sors már eldöntött vagy tőle függetlenül alakul. Csakis a saját belső moráljára és tetteire fókuszál.

A sztoikus (és a pozitív fatalista) viszont aktívan átöleli és szereti azt, ami történik vele. Úgy tekint minden nehézségre (például egy betegségre, szakításra vagy anyagi veszteségre), mint egy edzőpartnerre, ami lehetőséget ad a karakterfejlődésre, a türelem és a bátorság gyakorlására. Ez a “Amor Fati” (A sors szeretete)….

A sztoikus hozzáállás minden óceáni vitorlázóknak segít szerintem, és ezért is az Ocean Sailing SE filozófiája nagyon közel áll a sztoikus filozófiához….

13. „Volt csörlő Carinán?”

Igen, volt két csörlőm az orrvitorla-behúzókötélnek a cockpit-ben, és volt egy kis csörlőm az árbocon is. Alapvetően Carina kis vitorlás volt kis erőkkel, és így nem volt nagy szerepe a csörlőknek…

14. Volt albád? Miért nem használtál az albát?

Volt albám, de a bumm-on lévő verete eltört , ezért nem volt fent az út egy részén… de amúgy sem sokat nem segített. 🙂 A Carina mindig túl volt terhelve: kb. 300 liter víz, 200 kg élelmiszer, mentőcsónak, javitó készletek, biztonsági felszerelések stb. Vagyis Carina mélyen ült a vízben (a vízvonal jó mélyen volt), és alapvetően lassan haladtunk… plusz Carina nagyon algásodott emellett, ami szintén nagyon lassított! (Persze tisztogattam minden kikötőben, de menetben nem tudtam.) A vitorla beállításokkal igyekeztem mindig kihozni a maximumot, a kocsik és a különböző kötelek állításával alkalmazkodtam a szélviszonyokhoz. Gyenge szélben zártam, erősebb szélben nyitottam a vitorlákat, de ennek azonban már korlátozott hatása volt. A vitorláim is régiek voltak, elvesztették eredeti formájukat. A nagyvitorlámon ráadásul az utam végére már több mint száz folt volt, így a finomhangolás lehetőségei is korlátozottak voltak. Összességében a Carina sebességét elsősorban a túlterheltség, és az elhasználódott javított régi vitorlák korlátozták…

15. Carina mennyire volt rossz állapotban induláskor? Alkalmatlan volt erre az útra?

Jó állapotban volt, mert 2004-6 között teljes mértékben felújítottam a hajómat. A felújítás története kint van a régi weboldalamon: https://meder.hu/hun/felujit.htm és a fénykép galériámban: https://meder.hu/photogallery/photog-new/Photogallery.htm,

Carina alkalmas volt a tengeri és óceáni vitorlázásra, és ez ki is számolható.. Carina paraméterei:  Hossza: 6m / Merülése: 1m /  Szélessége: 2,2m / Árboc: 6,42m / Alsóárboc (Bum): 2,83m / Tömege: 1,1t. További részletek: https://meder.hu/hun/carina.htm

Ebből kiszámolhatóak a stabilitási tényezők: 1. vitorlafelület/vízkiszorítás =SA/D = 14.92; vagyis nyílt tengeri túracirkáló és 2. Vízkiszorítás/vízvonal = D/L = 350 – 400; vagyis nagyon nehéz túravitorlás.

Kiegészítés: a cockpit-lefolyó önürítős volt, és mivel a nyílás kicsi volt, ezért lassan folyt ki a víz a cockpitból, de ez nem okozott igazából gondot.

16. Miért hívod Carinát tavi hajónak? Mi a különbség a tavi, a tengeri és az óceáni hajók között?

A hajók besorolási kategóriái (European Union Recreational Craft Directive, RCD):

  1. CE Design Category A Sailing Yacht (Ocean) – a legmagasabb és legszigorúbb tanúsítási szint a hajók mérésére. Rendeltetése: hosszú távú, óceáni hajóutak, amelyek során a hajónak önellátónak kell lennie. Környezeti feltételek: a Beaufort-skála szerinti 8-as fokozatot (40–47 csomót) meghaladó szélsebesség, valamint 4 méteres (13–23 láb) vagy annál nagyobb hullámmagasság – kivéve a rendkívüli viharokat vagy hurrikánokat. Szerkezeti követelmények: nagyfokú szerkezeti szilárdság, speciális stabilitási görbék, vízeltávolító rendszerek, valamint nagy teherbírású szerelvények és felszerelések szükségesek.
  2. CE Design Category B Sailing Yacht (Offshore)  – a vitorlás hajó egy olyan, EU / UKCA szabványok (ISO 12217) szerint épült szabadidős vízi jármű, amelyet nyílt tengeri hajózásra terveztek, akár 8-as erősségű szélben és legfeljebb 4 méteres jelentős hullámmagasság mellett.
  3. CE Design Category C Sailing Yacht (Inshore) – vitorlás hajó olyan szabadidős vízi jármű, amelyet part menti vizeken, nagy öblökben, tölcsértorkolatokban, tavakon és folyókon való használatra terveztek. Tervezési és környezeti korlátok: az Európai Unió kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó irányelve értelmében a „C” kategória azt jelzi, hogy a hajót meghatározott időjárási és tengeri viszonyok közötti használatra tervezték: max. Bf. 6-os szélerősség, és a hullámmagasság: max. 2 méter.

Főbb jellemzői a C kategóriájú vitorlásoknak: 

Rendeltetés: leginkább nappali vitorlázásra, part menti hajózásra, szigetek közötti túrázásra, valamint védett belvizeken vagy nagy tavakon (például a Balatonon) való vitorlázásra alkalmas.

Felépítés és szerkezet: A „C” kategóriájú hajók szerkezeti szilárdsága, stabilitása, a vízbetörési küszöbértékei és a felhajtóerő-tartalékai alacsonyabbak, mint a nyílt tengeri („B” kategória) vagy óceáni („A” kategória) hajóké.

Emiatt is például Carina magyar hajólevele csak 12 tmf-es volt, és nem is kaphatott  volna korlátlan hajólevelet. Carina a paraméterei alapján CE Design Category C volt.

17. A csillagászati navigációhoz volt tudásod és eszközöd?

Igen, volt tudásom. Korábban tanultam és vizsgáztam is a csillagászati navigációból, mivel a  magyar I. osztályú tengeri kedvtelési célú kishajó-vezetői képzésnek ez is része. (Nekem ilyen vagyis magyar korlátlan tengeri hajós képesítésem van.) 2012 óta a csillagászati navigációt oktatom is, és 2024 óta van saját jegyzetünk is a témában. Szextáns nem volt Carinán, mert nem fért el. 🙁 (A szextáns 1990 óta – amióta GPS van – ritkán van tengeri vitorlásokon.)  David Lewis, We the navigators könyve alapján a Csendes-óceánon tanultam a régi polinéz óceáni navigációt, amihez nem kell műszer sem…

18. Hogyan navigáltál?

Minimum 3 kézi GPS volt mindig a hajón, emellett a laptopomon megvolt a világ térkép (MaxSea). A legfontosabb: több, mint száz papír térképem is volt (persze régebbiek) a tervezett útvonalamról.

19. Valaki azt írta, hogy végig csak sodródtál, és valójában nem is vitorláztál? 🙂

Igen, ezt is Ruják István írta a Vitorlázás Magazinban 2009-ben. A vitorlázás definíciója: a hajó szélenergiával, vitorlák segítségével történő haladása. A sodródás pedig egészen mást jelent… Ráadásul több alkalommal széllel szemben, sőt az áramlattal szemben is vitorláztam. (Ruják Istvánnak nincs az extrém / adventure sailing-ben tapasztalata, nem vitorlázott soha óceánon, és mèg csak nem is beszélgettünk a cikk megírása előtt…)

20. Volt mázlid? Hányszor volt? Mindig? Mázlista voltál? 

Néhány alapdefiníció: 

Mázli: valaki úgy jut el egy kedvező eredményhez, hogy abban kevés szerepe van a saját felkészültségének vagy teljesítményének. A „mázlista voltál” megjegyzés kicsit bántó, mert három év felkészültségét, fegyelmét, tudatosságát és döntéseit egyetlen szóval, a véletlennel helyettesíti….

Szerencse: olyan külső körülmény, amely kedvezően alakul, de amelyet nem feltétlenül tudunk irányítani.

Szerintem egy fogalmat kell ehhez a válaszhoz bevezetni, a ‘good seamanship’-et, aminek a jelentése a tengerészeti tudás, tapasztalat, előrelátás, felelősség, helyzetfelismerés és helyes döntéshozatal összessége, és egy ilyen hosszú úton igazából ez számít.

A földkerülésem során közel 800 napot töltöttem tengeren, és becslésem szerint legalább 50-60 vihart éltem át Carinával. Nem gondolom, hogy ezt egyszerűen mázlinak lehetne nevezni. Mázil egyszer vagy kétszer lehet, de nem 50-60 alkalommal 3 év alatt… Ismertem a hajómat, ismertem a saját képességeimet és korlátaimat. Tudtam, mikor mit kell tennem, és igyekeztem minden helyzetben koncentráltan, tudatosan dönteni. A meditáció ebben különösen sokat segített. Megtanított arra, hogy ne a pillanatnyi félelem, a fáradtság vagy az érzelmi reakció irányítsa a döntéseimet. Amikor fontos döntést kellett hoznom, igyekeztem megteremteni magamban azt a nyugalmat és tisztaságot, amely a helyes döntéshez szükséges.  Betartottam a COLREG szabályait, figyeltem a környezetemet, a többi hajót, az időjárást és a hajóm viselkedését. Tehát törekedtem a jó tengerészeti gondosságra, a good seamanship elveinek követésére. Természetesen hibáztam is. Voltak kisebb-nagyobb tévedéseim, de úgy érzem, a lényeges, biztonságot meghatározó döntéseim jók voltak. Persze a tengeren a szerencsének is van szerepe, és ezt nem tagadom. Vannak körülmények, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de a szerencse és a mázli nem ugyanaz. A tengeren azonban a szerencse ritkán önmagában működik…

A mázli azt sugallja, hogy valaki a véletlennek köszönheti az eredményt. A szerencse viszont kísérheti azt is, aki felkészülten, tudatosan és felelősséggel végzi a dolgát.

Ebben a projektben ott volt a tudás, a tapasztalat, a koncentráció, az önismeret, a meditáció és mindenekelőtt a felelős döntések sorozata. Nem mázli volt, hanem felkészültség, tudatosság és good seamanship – némi szerencsével kísérve. Egy gondolat: a meditáció nem a vihart változtatta meg, hanem azt az embert, aki a viharban döntéseket hozott.

21. Hogyan élted túl az óceáni viharokat?

Én a ‘heave-to’ módszert és a ‘laying a-hull’ módszert használtam, és így Carina mindig jól kezelte a viharos időjárást.

22. Hogy tervezted meg az útvonaladat?

A ‘Pilot Chart’-ok alapján terveztem meg az útvonalat alapvetően, emellett Jimmy Cornell World Cruising Route könyvét is  elolvastam. Ami nagyon fontos volt, hogy a hurrikán szezonban nem vitorláztam (Safety first).

23. Hogyan engedtek ki a kikötőből ezzel a kis hajóval? A kikötői hatóságok soha nem akartak megállítani? Mindig kiengedtek?

A kikötői kapitányságon, a vámnál, a bevándorlási hivatalban és a többi hivatalban nem nézték meg jobban a hajólevelemet, amin át állt, hogy a parttól max 12 tmf-re távolodhatok el…  A hajóhoz szinte soha nem jöttek ki a hivatali személyek. Mindenki csak fénymásolt, nyomtatott, pecsételt és aláírt, így nem volt soha problémám… Otrantó-nál elkérték és megnézték a hajós képesítésemet, az egész úton itt nézték meg először (érkezés előtt kb. 2 héttel).

24. Nem mindig volt autopilotod, ez igaz? Nem volt ez felelőtlenség? Miért nem volt szélkormányod a hajón?

Volt nálam mindig autopilot, de nem mindig működött. Három autoplittal mentem körbe a Föld körül, mert az elején gyakran romlott el, de aztán volt fejlesztés, és Fidzsi után nem romlott el már soha.

Autopilot nélkül is lehet vitorlázni. Sok kormányzás, plusz bizonyos szélszögekben Carina jól tudta tartani az irányt, mivel hosszított tőkesúlya volt Carinának. Joshua Slocum kapitánynak sem volt autopilot-ja, se szélkormány, amikor először egyedül megkerülte a Földet… Joshua hajója, a Spray (oyster fishing vessel) egy ‘full keel’ vitorlás volt plusz a hajó olyan széles volt, hogy alig dőlt meg, így még jobban tudta tartani az irányt rögzített kormánnyal.

Szélkormány azért nem volt Carinán, mert a napelem került hátra, és nem fért el mellette… ilyen kicsi hajókra nem egyszerű szélkormányt venni vagy építeni amúgy. 🙁

25. Mikor voltál a leglassabb?

Mínusz 10 – 15 tmf volt ekkor a napi megtett táv.  Napokig szélcsend az egyenlítő környékén (Doldrums – az Egyenlítő mentén elhelyezkedő, alacsony légnyomású zóna, más néven ITCZ, Trópusi Konvergencia Zóna), és egy erős ellenáramlatban is benne voltam…

26. Milyen volt?

20 éve indultam el Carinával a szóló Földkerülésre., és amikor 3 évvel később hazaértem, az volt a legjobb kérdés, amit kaptam., de akkor erre nem tudtam válaszolni… Mostanában találtam meg a választ: olyan volt, mint amikor egy szikláról leugrunk a semmibe. A ‘minden biztos’-ból a ‘minden bizonytalan’-ba… Hit nélkül nem lehetett volna. Anakharszisz egyik híres mondatát igazából a tengerészek értik igazán: ‘Három féle ember létezik: az élők, a holtak és a vízenjárók.’ 

27. Mondjuk ennek az ablakszigetelésnek a csodájára jártam! 😉

Ablak szigetelés történte: Beáztam… és menetben az óceán közepén így javítottam meg ideiglenesen. Olyan jól sikerült a ‘gányolás’, hogy maradt az ideiglenes javítás 🙂 és azóta (2007) is jól működik 🙂


2009. ősze óta sok előadást tartott Méder Áron a szóló Földkerüléséről. Áron YouTube csatornáján fent van egy előadása,  amit még a II. Martosi Szabadegyetemen tartott 2014-ben.

Szívesen megy Áron bárhova, ahova hívják, a kedvenc előadás helyszínei a börtönök…