Kezdetek… az első igazi, kereskedelmi forgalomban kapható ChartPlotter-nek a Datamarine ChartLinket tartják, amelyet 1985 körül adtak el.
Chartplotter: a 2000-es évek elején a legtöbb gyártó kifejlesztett egy ECDIS-t vagy chartplotter-t. A technológia gyorsan fejlődött, és ezek az eszközök hamarosan többfunkciós (all-in-one), többfunkciós kijelzők (multi-function displays), amelyek tartalmaztak GPS-t, radart, mélységmérőket, AIS-információkat, Wi-Fi-t és még Bluetooth-t is. Az NMEA interoperabilitási szabványainak felhasználásával ezek az MFD-k hamarosan elkezdtek kommunikálni egymással egy integrált hídrendszerben (Integrated Bridge System, IBS). Azok a rendszerek, amelyek egykor csak a kereskedelmi és a csúcskategóriás jachtok számára voltak elérhetők, most a szabadidős hajósok számára is elérhetővé váltak.
Ugyanakkor számos vállalat elkezdte saját elektronikus térképeit kínálni, köztük a Navionics, a Garmin Bluecharts, a C-Map és az Euronav. Ez egy teljesen új szintet hozott az információmegosztásban, mivel a gyártók lehetővé tették az egyes hajósok számára, hogy adatokat adjanak meg. A Navionics és a Garmin szoftverei arra ösztönzik a hajósokat, hogy naponta küldjenek be szonárnaplókat a feltérképezetlen területekről, amelyeket aztán naponta beépítenek a szoftverbe, és „valós időben” megosztanak az egész hajós közösséggel. Ez lehetővé teszi a hajósok számára, hogy valóban feszegessék a hajózható vizek határait, és kihasználják a „helyi ismereteket”.
Részletes információk a Nathaniel Bowditch „The American Practical Navigator” című könyvében.
Az első használható típus a Raymarine a60-as volt, ami 2005 körül került a piacra, erre én is még jól emlékszem, mert szuper volt!
Elektronikus térképek
ECDIS: Elektronikus térkép és információs rendszer (Electronic Chart Display and Information System, ECDIS): elektronikus térkép rendszer, amely mindenben megfelel az IMO mindenkori érvényes SOLAS egyezményének és a papír térképek alternatívájaként alkalmazható. Az ECDIS számítástechnikai alapokon nyugvó navigációs rendszer, amely az integrált navigációs rendszerben a digitalizált térképeken valós idejű információkat is szolgáltat, ezzel döntés-előkészítés fontos eszköze. Az ECDIS az elektronikus navigációs térképek, valamint az integrált navigációs eszközök (elektronikus helymeghatározó eszközök, radar, mélységmérő, AIS és más szenzorok) által adott információkat ötvözi és megjeleníti.
ECS: Elektronikus térkép rendszer (Electronic Chart System, ECS): kereskedelmi elektronikus térkép rendszer, amely nem felel meg mindenben az IMO mindenkori érvényes SOLAS egyezményének. Az ECS navigációs segédeszköz, amelynek használata során papírtérkép alkalmazása is szükséges. A kishajók chart plotterén megjelenített szoftverek tehát – bár képességeikben egyre inkább megközelítik az ECDIS által megkövetelt tudást – csupán az ECS kategóriájába esnek.
EC: Elektronikus térkép (Electronic Cárt): digitalizált térkép, amelyet digitális navigációs rendszerben jelenítenek meg.
ENC: Elektronikus hajózási térkép (Electronic Navigational Chat): nemzeti vízrajzi hivatal által kiadott hivatalos vektoros elektronikus hajózási térkép.
A két alapvető digitális térképtípus
Raszteres hajózási térkép (Raster Navigational Chart, RNC): nemzeti vízrajzi hivatal által kiadott hivatalos raszter formátumú elektronikus térkép, a már kiadott papírtérképek digitális másolata. A kilencvenes évek közepétől két hivatalos RNC formátumot használnak.
Vektoros hajózási térkép (Digital Navigational Chart, DNC): nemzeti vízrajzi hivatal által kiadott hivatalos vektor formátumú elektronikus térkép. A polgári vektoros térképeket az ENC rövidítéssel jelölik.
A két típus között jelentős különbség van, tehát fontos tudni, hogy e két fogalom mit takar. A raszter (vagy bitmap) térképek a papírtérképek digitális másolatai, raszter (képpont) formátumban. Ez azt jelenti, hogy a papír térképeket beszkennelték, és egyetlen rétegen ezernyi pontból (pixel) állítják össze a térképek képét, melyek így azonos kinézetűek, mint az eredeti papír térkép. Az összes adat egy rétegen foglal helyet, s a kijelző csupán reprodukálja ennek a rétegnek a képét. Ennek következtében a kép egyes elemei (például térképjelek) nem változtathatók meg egyenként, mert nem szeparálhatók el a digitalizált adatcsomagból. A kép ugyan kicsinyíthető vagy nagyítható, de a kép felbontása a nagyítás során egyre romlik. Minél erősebb a nagyítás, annál nagyobbaknak látszanak a pixelek, míg végül felismerhetetlenül durva lesz a kép. Ez pedig ronthatja a navigáció biztonságát. A raszter formátum nagy helyet foglal el, mert minden egyes képponthoz egy sor más információ (szín, intenzitás, stb.) is társul. A file mérete exponenciálisan növekszik a felbontás növelésével, ellenben a képpontokhoz nem társítható más információ. A javítás korábban nem volt megoldható, ma már ún. foltok segítségével akár interneten keresztül is lehetséges. A raszteres térképek földrajzilag pozicionált térképek, így GPS által adott pozíciók megjeleníthetők erre alkalmas rendszerben (chart plotteren). Az elektronikus térképek kihasználják a mikroelektronika számos előnyös adottságát, de a nem hivatalos térképek nem ekvivalensek a hagyományos papírtérképekkel, hiszen nem csak a nemzeti Hidrográfiai Hivatalok adják ki, hanem sporthajósok számára dolgozó fejlesztők is. Ezek az elektronikus térképek nem minden esetben megbízhatók, ezért csak papírtérképekkel együtt használjuk! A raszter térképek előállítása olcsó. Ezeket a térképeket használják az amerikai Print-on-Demand (POD charts) rendszerben.
A vektoros térképek a raszteres térképekkel szemben digitálisan újrarajzolt térképek, amelyek így többrétegű digitális képállományt alkotnak. A rétegek vonalak sokaságából állnak, amelyek matematikai alapegységekként, vektorokként definiálnak. Egy ilyen vonal lehet két pontot összekötő egyenes szakasz vagy egy hosszú sokszoros görbe, amely mondjuk, egy partszakaszt reprezentál. A vektor lehet bármilyen geometriai nyitott vagy zárt alakzat, szimbólum vagy karakter, illetve bármilyen térképelem. Mivel ezek az egyedi jelek típusonként (partvonal, térképjelek, mélységadatok, nevek, stb.) külön rétegeken foglalnak helyet, bármikor szabadon módosíthatók, törölhetők vagy kicserélhetők. Így a térkép könnyedén javítható. Mivel a képet adatbázisban tárolják, az tetszés szerinti megjelenítésben és felbontásban reprodukálható a képernyőn. Így egyes rétegek akár ideiglenesen el is rejthetők a képernyőről. A vektoros térkép GPS-rendszerrel integrálva valós idejű navigációra alkalmas. A vektoros térképek hátránya, hogy időrabló a térképkészítés, mert minden térképet újra kell rajzolni.
Forrás: Horváth Csaba, SzkipperTippek
2024. novemberében az Imray bejelentette, hogy leállítja a papíralapú térképek új kiadásainak kiadását. A történelmi kiadó 2025-ben fokozatosan megszünteti a papír térképkiadást, és minden digitális lesz már csak. A ChartPlotter fejlődését ez a bejelentés jól mutatja…
Forrás: en.wikipedia.org/wiki/Chartplotter