Bora: A bóra hideg, száraz, katabatikus szél, amely a part menti hegyvidékek magasabb térségeiből hirtelen, szinte függőleges irányban zúdul le a tenger felé. Jellegéből adódóan gyakran kelt por- és törmelékfelhőket, amelyek jelentősen ronthatják a látási viszonyokat. Megjelenésének egyik legjellemzőbb előjele a hegycsúcsokon kialakuló, „sapkaszerű” felhőzet: északon elsősorban a Velebit fölött, délen pedig a Mosor és a Biokovo térségében figyelhető meg. A bóra általában ritkán tart három napnál tovább ( télen tarthat egy hétig is), míg a helyi kialakulású bóra sokszor egy napnál is rövidebb lefolyású. Mivel hideg, nagy sűrűségű levegőt szállít, jellemzően a hegyvonulatok közötti átjárókon keresztül éri el a tengert. Ez a szél erős, hirtelen érkező széllökések formájában jelentkezik, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a felkészületlen hajósok számára. Amennyiben nincs kellő tapasztalat a szélsőséges időjárási körülmények közötti hajózásban, bóra idején a kivitorlázás nem ajánlott. A bóra intenzitása az Adria különböző térségeiben jelentősen eltér. A legerősebb lökések a Trieszti-öbölben, a Velebit-csatornában (itt elérheti a 80 csomót!), a Novigradi-öbölben, valamint Šibenik, Split és Makarska környékén fordulnak elő. Mérsékeltebb bóra jellemző az Isztriai-félsziget nyugati partvidékére, a Biokovo déli térségére Trogirig bezárólag, a Poljice és Dugi Rat közötti partszakaszra, illetve Montenegró partjaira. A bóra ÉK irányból fúj (50-60 csomó is lehet), és az Adria egyik legviharosabb szele. Ősszel, télen és tavasszal rendkívül gyakori, ilyenkor szinte nincs olyan hét, amely ne hozna metszően erős, viharos bóraeseményt – nem ritkán még a közutakat és autópályákat is lezárják. Nyáron és kora ősszel viszont szerencsére ritkábban fordul elő. Kialakulásának fő oka a szárazföld és a tenger felett kialakuló jelentős légnyomás-különbség, különösen akkor, amikor hidegfront tör be a szárazföld felől egy korábban melegebb időszakot követően. A bóra gyakran hirtelen csap le a tengerre, érkezését általában légnyomáscsökkenés előzi meg. Pozitívum, hogy kialakulása és érkezése rendszerint jól előre jelezhető.
Ciklonos bóra: esős és felhős, a ciklon közepe a dél-Adrián található, egész Adrián kiterjed és délebben erősebb.
Anti-ciklonos bóra: napos idő, nincs felhő (jó láthatóság), Észak Adrián jellemző, nem annyira erős, mint a ciklonos bóra.
Bóra felerősödik általában: 8-10 és 18-21 között / a bóra gyengül általában: 12 kerül és 00 körül és az Adria közepén a bóra szél befordul ÉNy-ra…
Levanat: a keleti szél neve az Adrián, ami egyben keletet is jelent olaszul (ami pedig a latin „levare”, vagyis „megemelni” szóból ered). Általában mérsékelt (csak ritkán erős) és ritka szél, ami felhőkkel és csapadékkal érkezik. Amikor egy ilyen keleti szél intenzívebbé válik, akkor emlegetik Levante néven. Ideális szél a vitorlázáshoz.
Levanat (5. szinthez): A nyugati Mediterráneumban gyakrabban fordul elő, leginkább a Gibraltári-szoros térségében, a spanyol és a marokkói partok között. Az Alborán-tenger felől érkezik, majd átfúj a Gibraltári-szoroson. Többnyire gyenge vagy mérsékelt erejű, azonban a szorosban jelentősen felerősödhet, és hatása akár a Cadizi-öbölre is kiterjedhet.
A Levanter kialakulásának három tipikus helyzete van:
-
Nyugat-Európa felett magas légnyomás uralkodik, miközben az Atlanti-óceánon, Gibraltártól délnyugatra alacsony nyomású terület található.
-
A Baleári-szigetek térségében kisebb kiterjedésű magas nyomású zóna alakul ki.
-
Az Atlanti-óceán felől nyugat irányból hidegfront közelíti meg a térséget.
A Levanter nedves, meleg levegőt szállít a Földközi-tenger felől, ezért gyakran jár együtt fokozott felhősödéssel, párás, fülledt idővel, és alkalmanként csapadékkal is. Sok esetben a Levanter a Lion-öbölben fújó Misztrált követi. Gibraltár térségében ezt általában enyhe légnyomáscsökkenés és a levegő hőmérsékletének emelkedése előzi meg. Nem ritka az sem, hogy a Levantert egy nappal korábban a késő délelőttől délutánig fújó tengeri szél jelzi előre. Az év bármely időszakában előfordulhat, de leggyakrabban júliustól októberig, valamint tavasszal, különösen márciusban. Ezekben az időszakokban akár viharos erősséget is elérhet. Fújásakor a meleg, nedves levegő a Földközi-tenger felől a szoros irányába áramlik, majd a Gibraltári-szikla fölött hirtelen felemelkedik. Ennek hatására a levegőben lévő nedvesség kicsapódik, és kialakul az úgynevezett „zászlófelhő”: egy hosszú, fehér felhősáv, amely látványosan nyúlik el nyugati irányban a szikla fölött. Ez a jellegzetes felhő azonban csak akkor jelenik meg, ha a szélsebesség nem haladja meg a körülbelül 20 csomót. Ilyenkor a Szikla körül erős légörvények alakulnak ki, amelyek hirtelen és heves széllökéseket, úgynevezett pöfföket okoznak. Ezek a lökések szinte bármilyen irányból érkezhetnek, és gyakran jóval erősebbek, mint az alap szél. Amennyiben a Levanter ereje meghaladja a 25 csomót, a zászlófelhő leválik a Szikláról, majd gyorsan feloszlik.
Oštro: a délről fújó szelekre utal, neve pedig szintén latin eredetű: „auster”, vagyis dél. Ez a szél meleg, nedves (párás), és általában nem tart sokáig habár meglehetősen erőssé válhat. Az Adrián viszonylag ritkán fordul elő, ugyanakkor a hajósok számára komoly nehézségeket okozhat, különösen a nyílt tengeren. Rövid élettartama ellenére azonban – nevéhez híven – kifejezetten „éles”, hirtelen fellépő szél lehet. Gyakran erős, helyenként akár viharos széllökésekkel is járhat. Érkezésére a látási viszonyok romlása utal: a horizont zavarossá, ködössé válik, miközben délkeleti vagy déli irányban felhők jelennek meg, amelyek északnyugat felé haladnak. Fontos tudni a hajósok számára, hogy az Adrián az oštro többnyire átmeneti szél: rendszerint a jugo (délkeleti szél) és a lebić (délnyugati szél) közötti időszakban alakul ki. Néha a Libeccio és a Sirocco széllel is azonosítják…
Jugó (Sirokkó): dél-délkeleti irányú erős szél (20-30 csomós szél, de évente 1-2 alkalommal 50-60 csomós is lehet). Fokozatosan érkezik, de igen erős is lehet, általában csapadékot (páradús) is hoz. Nagyon magas (akár 3 méter) hullámokat alakít ki az Adrián, hiszen ez a tenger északi-dél tájolású. Kellemetlen hullámzást alakíthat ki a déli irányból kevésbé szélvédett kikötőkben. Anticiklonos jugó gyengébb. A ciklonos jugó (alacsony légnyomás) erősebb szél felhővel és csapadékkal, és a déli-Adrián erősebb. Lassan alakul ki, ezért akár már 2-3 nappal előre is észrevehető. A rövidebb Bórával ellentétben 5-7 napig is eltarthat, télen pedig akár még ennél is tovább (2-3 hét). Továbbá, míg a Bóra erős széllökésekben mutatkozik meg, addig a Jugó folyamatosan fúj, és fokozatosan erősödik. Néha a Szaharából és Afrika északi partjairól származó por- és homokszemcsékkel társul ez a szél. A dubrovnikaiak és általában véve az Adria déli részén élők ezt az előbbi szelet “šiloknak” (sirokkónak) nevezik. A jugo minden évszakban előfordul, de különösen október – április között. Az Adria északi részén tavasszal gyakrabban, délen pedig ősszel és télen az esélyesebb. Rendszerint az Adria déli partjain gyakrabban tűnik fel, mint az északi részeken. A jugo meleg levegőt, a légnyomás csökkenését, és általában magas páratartalmat hoz magával; borulattal és mennydörgéssel kísért zivatarok gyakran kísérőjegyei.
Lebic (olaszul libeccio): délnyugati szélirány, az Adrián nagyon ritka (átmeneti szél), ebből az irányból a gyors nyári zivatarok érkeznek. A nyugati vagy délnyugati szél, amely Észak-Korzikán egész évben uralkodik; gyakran megemeli a tengerszintet, és heves nyugati széllökéseket okozhat. Nyáron a legkitartóbb, de télen a Tramontane széllel váltakozik. A libeccio szó olasz eredetű, görögből latinon keresztül származik, és eredetileg „líbiai” jelentésű. A Libeccio iránya többnyire délkeleti, déli vagy délnyugati, és a part mentén Cabo de Gatától Cap de la Nau-ig, sőt Málaga után is mintegy 16 kilométeres távolságon belül folyik.
Pulenat (más néven Pulentada vagy Pulenat): nyugati szél, vele sem túl gyakran találkozni, de ha igen, akkor erős lehet. Rövid ideig és nem túl erősen fúj, a tengeren nagy hullámokat kelt a nyugodt tengeren. Ezek a hosszú, nagy hullámok, amelyek hirtelen megnőnek a csatornákban, a kis kikötőkben és öblökben, néha nagy károkat okozhatnak. Az erős nyugati szelet követően az Adriai-tenger északi részén egy erős bóra is elkezdhet fújni. Elsősorban az Adria északi részén, főként az Isztria térségében és az északi szigeteknél fordul elő. Nevét az olasz Polesine vidékről kapta, ahonnan a hideg levegő a tenger felé áramlik. Levegő jellege: hideg, száraz / Időtartam: rövid, gyakran csak néhány órás / Jelleg: hirtelen kialakuló, szeszélyes. A Pulena tipikusan hidegfront átvonulása után jelenik meg, amikor az északi szárazföld felől sűrű, hideg levegő zúdul az Adriára. Gyakran derült vagy gyorsan tisztuló idő kíséri, jó látási viszonyokkal, ugyanakkor a szél hirtelen erősödhet, különösen a part menti térségekben és a csatornákban. Erőssége többnyire gyenge vagy mérsékelt, de időnként erős, lökéses széllé válhat. Nem tartozik a hosszan fújó szelek közé, inkább átmeneti jellegű, gyakran a bóra vagy a tramontana elő- vagy utószeleként jelentkezik. Hajózási szempontból a Pulena kellemetlen lehet a gyorsan változó szélirány és a hirtelen pöffök miatt. Bár ritkán okoz komoly vihart, a felkészületlen hajósokat meglepheti, különösen kis vitorlásoknál vagy nyílt vízen. Összességében a Pulena egy rövid életű, hideg, északi szél, amely gyors időjárás-változást jelez, és fokozott figyelmet igényel az Adrián közlekedők részéről.
Maestral: északnyugati irányú kellemes (kiszámítható, egyenletes, megbízható, élvezetes, biztonságos és barátságos) erejű szél, az Adria legjobb (nagyon kedvelt) és szerencsére leggyakoribb szele. A délelőtt második felében érkezik, erőssége délutánra elérheti a 3-4 Beaufort szélerőt. Estére leáll, aztán másnap újra számíthatunk rá. Ha nincsen ciklontevékenység, akkor a Maestral írja a vitorlázásunk forgatókönyvét. Ciklontevékenység idején a Bora vagy a Jugó uralja a tengert, ilyenkor gyakran emlegetjük és várjuk a barátságos Maestral-t. Jellemzően májustól szeptember végig domináns. Levegő jellege: viszonylag hűvös, száraz / Időtartam: nappali jellegű, reggel gyenge, délután erősödik / Évszak: főként késő tavasztól kora őszig. A Maestral termikus szél, amely a nappali felmelegedés hatására alakul ki. A szárazföld gyorsabban melegszik fel, mint a tenger, ezért a hűvösebb tengeri levegő a part felé áramlik. Ez az áramlás az Adrián északnyugati irányú szélként jelenik meg. Általában késő délelőtt kezd felerősödni, kora–középdélután éri el a csúcserősségét (10–20 csomó), majd naplemente körül legyengül, estére gyakran teljesen el is áll. Időnként záporok vagy zivatarok közelében hirtelen megerősödhet, de alapvetően egyenletes, jól vitorlázható szél. Időjárási hatásai: derült vagy enyhén gomolyfelhős égbolt, jó látási viszonyok, kellemesen hűti a nyári meleget, mérsékelt, rendezett hullámzás. Hajózási szempontból a Maestral ideális tanuláshoz, túravitorlázáshoz és versenyzéshez egyaránt. A part mentén és a szigetek között azonban a csatornahatás miatt időnként erősebb pöffök jelentkezhetnek, ezért a vitorlafelület helyes megválasztása fontos.
Tramontana: északi szél , igen erős, szerencsére ritkán fúj ebből az irányból a szél, ezért sok adriai kikötő bejárata is északi irányba néz, pl. Zadar. Zadar nem védett a tramontana szélre. A szó az olasz tramontana szóból származik, amely a latin trānsmontānus (trāns- + montānus) „hegyeken túl/a hegyeken át” szóból fejlődött ki, és az észak-olaszországi Alpokra utal. A Földközi-tenger térségében sok helyen használják ezt a nevet a hideg és közepesen erős északi szélre, ami általában tiszta időben keletkezik, és a kellemesebb idő előhírnöke. A Tramontana leggyakrabban hidegfront átvonulása után alakul ki, amikor a front mögött észak felől hűvösebb, sűrűbb levegő áramlik a tenger felé. Gyakran derültebb idővel, jó látási viszonyokkal jár, ugyanakkor a levegő hirtelen lehűlését okozza. Az Adrián a Tramontana főként tavasszal és ősszel fordul elő, de más évszakokban sem ritka. Erőssége általában gyenge vagy mérsékelt, ritkábban ér el erős fokozatot. A partközeli vizeken és a szigetek közötti átjárókban azonban időnként meglepően erős széllökések jelentkezhetnek. Hajózási szempontból a Tramontana általában kevésbé veszélyes, mint a bóra, de a hirtelen erősödés és az északi irány miatt a nyílt tengeren gyorsan fel tudja korbácsolni a hullámzást. Előnye, hogy érkezése többnyire jól követhető a meteorológiai előrejelzésekben, és ritkán tartós.
Spanyolországban: Spanyolországban a szelet katalánul tramuntana spanyolul, galícián és baszkul pedig tramontana néven ismerik. (A szélről kapta a nevét a mallorcai Serra de Tramuntana is.) A szél az északi Földközi-tenger partvidékén (Katalónia, Mallorca, Menorca) uralkodik, és olyan erős lehet, hogy zavaró; van egy mondás a katalán kultúrában (különösen Empordàban), amely szerint valakit „megérintett a tramuntana” (tocat per la tramuntana), amikor furcsán viselkedik, vagy látszólag elvesztette az eszét. Salvador Dalít gyakran emlegették szülőföldjén – Empordàban – hogy ‘valaki, akit megérintett a tramuntana’.
Horvátországban: A horvát adriai partvidéken tramontanának hívják, számos helyi változatával (termuntana, trmuntana..). A levantéhoz hasonlóan átmeneti szélnek tekintik, amely az időjárás változásával jár, és gyakran bórává alakul. A bórához hasonlóan erős szél, amely képes nagy hullámokat kelteni, de kevésbé lökésszerű. Levegő jellege: hideg és száraz / Időtartam: többnyire rövid, de lehet hirtelen és erős / Jelleg: kiszámíthatatlanabb, mint a maestral, de általában kevésbé szélsőséges, mint a bóra…
Franciaországban: A tramontane Franciaországban egy erős, száraz, hideg szél, amely északról (a Földközi-tengeren) vagy északnyugatról (Alsó-Languedocban, Roussillonban, Katalóniában és a Baleár-szigeteken) fúj. Okait és következményeit tekintve hasonló a misztrálhoz, de más folyosót követ; A tramontane felgyorsul, miközben áthalad a Pireneusok és a Közép-hegység között, míg a misztrál a Rhône-völgyben folyik lefelé az Alpok és a Közép-hegység között. A tramontane az Atlanti-óceán vagy Északnyugat-Európa feletti magasnyomású rendszer hideg levegője és a Földközi-tengerben a Gulf of Lion feletti alacsonynyomású rendszer közötti nyomáskülönbségből keletkezik. A magasnyomású levegő dél felé áramlik, felgyorsul, ahogy lefelé halad… Francia források szerint a nevet jelenlegi formájában a 13. század végén Marco Polo használta 1298-ban. A latin transmontanus és az olasz tramontana szavakból kölcsönözte, amelyek nemcsak „a hegyeken át”, hanem „Sarkcsillagot” is jelentenek (szó szerint a csillag „a hegyek felett”), mivel az Alpok az itáliai emberek számára az északot jelölték. A francia tresmontaine kifejezést, amelyet már 1209-ben idéztek, és amelyet a 15. században is használtak, közvetlenül a latinból kölcsönözték. A szó latinból került át a franciába, és a jelentése „Sarkcsillag” és „vezető” is lett. 1636-ban a francia „perdre la tramontane” kifejezés azt jelentette, hogy „eltévedni”. A tramontane folyamatos üvöltő zaja állítólag zavaró hatással van a pszichére. Victor Hugo „Gastibelza” című versében a főszereplő ezt mondja: „Le vent qui vient à travers la montagne me rendra fou…” (A hegyen át fújó szél megőrjít…)
Görögországban: Görögországban a tramountána tengerészeti kifejezés, amely nemcsak az északi szelet, hanem az északi irányt, sőt az északi égtájt is jelöli az iránytűn.
Olaszországban: Olaszországban tramontanának hívják. Ez egy északkeleti vagy északi téli szél, amely az Alpokból és az Appenninekből fúj az olasz partok felé. Nagyon elterjedt Olaszország nyugati partvidékén és Észak-Korzikán. A földközi-tengeri alacsony nyomású terület okozza, egész pontosan a Ligur-tenger (Genova és Korzika között) ciklonának köszönhető, ami erős szeleket hoz. Napkelte előtt a legerősebb, amikor elérheti a 70 km/órás sebességet. Friss, misztrál típusú szél. Előfordulhat derült ég, vagy felhős ég és csapadék, ha zavart rendszerrel társul. Ez utóbbi esetet Liguriában „sötét Tramontane”-nak (Tramontana Scura) nevezik, amely Liguriában a Ligur-tengeren nyugatról (vagy akár délnyugatról vagy északnyugatról) érkező zavarok inverzióját követően aktiválódik; Ezért egy ligur nyelvű közmondás így szól: „tramuntann-a scüa, ægua següa” („sötét északi szél, biztos eső”). Olaszországban a „fedélzeten elveszíteni a Tramontanet” (perdere la tramontana) kifejezés, ami a tájékozódás elvesztését jelentette, átvitt értelemben került be a köznyelvbe is…
Szlovéniában: a tramontana szót használják az erős északi, gyakran hurrikán erejű szélre, amely az Alpokból a Velencei-öbölbe fúj Trieszt, a szlovén partok és Isztria felett, széllökéseiben néha akár 200 km/h sebességet is elérhet (általában 80 km/h). Átmeneti jellegű (2-4 óra a Koperi-öbölben), és gyakran gyorsan bórává alakul. Erőssége miatt fákat csavarhat ki, és gyakran kárt tehetnek a hajókban is…
Nevera: az Adria egyik legveszélyesebb, hirtelen kialakuló, rövid, de rendkívül pusztító nyári vihar, amely főként a nyári időszakban fordul elő, és a hajósokat gyakran felkészületlenül ér. Az Adrián a hajózás egyik legkomolyabb kockázati tényezője! Jelleg: heves zivatarhoz kötődő vihar / Időtartam: rövid (általában 20–60 perc), de rendkívül intenzív / Szél: hirtelen irányváltásokkal, orkánszerű széllökésekkel / Évszak: késő tavasztól kora őszig, csúcsidőszak nyáron. A nevera erős hőmérsékleti kontraszt hatására alakul ki, amikor a forró, nedves nyári levegő fölé hirtelen hideg levegő érkezik. Ez gyorsan fejlődő zivatarfelhőket (cumulonimbus) hoz létre, amelyekből a hideg levegő nagy sebességgel zuhan le a tenger felszínére. Ennek következménye a szélrobbanás (downburst), amely a nevera legfőbb veszélyforrása. Előjelei: gyorsan tornyosuló, sötét zivatarfelhők / hirtelen fülledt meleg és szélcsend / gyors légnyomáscsökkenés / sötét, „függönyként” közeledő csapadéksáv a horizonton. Hatásai: rövid idő alatt 30–50 csomót is meghaladó széllökések / kaotikus hullámzás, hirtelen felcsapó, meredek hullámok / heves eső, villámlás, esetenként jégeső / jelentős hőmérséklet-csökkenés a vihar átvonulása után. Hajózási szempontból a nevera különösen veszélyes, mert: nagyon gyorsan alakul ki / nehezen kerülhető ki nyílt tengeren / rövid idő alatt extrém körülményeket teremt. A legbiztonságosabb eljárás a megelőzés: az előrejelzések figyelése, a gomolyfelhők gyors növekedésének felismerése, valamint időben védett kikötő vagy horgonyzóhely keresése.
Ez a tananyag a ChatGPT segítségével készült