2010 óta tartok gyakorló vitorlástúrákat az Adrián, a Földközin és az óceánon. 2010 óta tartok minden gyakorló túra előtt egy rövid bevezető ‘szpícset’, ami főleg az empátiáról szól és arról, hogy segítsünk egymásnak.
Egy vitorláson össze vagyunk zárva egy kis helyen, és emiatt itt tényleg fontos az empátia. Emellett egy gyakorló vitorlástúra fárasztó is, ahol egymásra vagyunk utalva sok helyzetben, és ezekhez a szituációkhoz kellő empátia szükséges.
Az empátia az képesség, mely által megérthetjük mások érzéseit. Ez szükséges ahhoz, hogy együttérezhessünk valakivel, ha az illető például szomorú vagy gondterhelt. Ha képesek vagyunk arra, hogy beleérezzük magunkat az embertársunk helyzetébe, nagyobb eséllyel fogjuk megtalálni az illetővel a megfelelő hangnemet a kommunikációnk során, és tudunk számára segítséget nyújtani. (Az empátia hiánya ezzel ellentétben, gyakran vezet öncélú vagy modortalan viselkedéshez, mely során nem vagyunk tekintettel a másik fél érzelmeire és szükségleteire.)
Az érzelmi intelligencia (EI) (angolul: emotional quotient, EQ) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, megfigyelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Beletartozik az önuralom képessége éppúgy, mint a beleérzőképesség. A különböző érzelmek helyes megkülönböztetésének, hatékony felismerésének, és címkézésének, megértésének képessége, valamint az érzelmek hasznosításának, és szabályozásának képessége. Az érzelmi információk felhasználása a gondolkodásod és viselkedésed irányításához, és mások gondolatainak befolyásolásához. Ez az általános intelligenciatípusok közül az interperszonális intelligenciához áll a legközelebb. Ezt a kifejezést elsőként John D. Mayer és Peter Salovey alkalmazta 1990-ben. Ők az érzelmi információk értelmezésére, és a velük érvelés képességét tekintették. Daniel Goleman (1995) szerint a munkahelyi eredményességet sokkal inkább az érzelmi intelligencia határozza meg, mint az értelmi. Az érzelmi intelligencia nem szerepel az IQ kiszámítását célzó tesztekben. Mérésére az érzelmi intelligenciahányados, az EQ szolgál.
Az EQ során a saját, és a mások hangulataira és érzelmeire vonatkozó információkat is fel kell dolgoznunk, döntéseinket ennek figyelembevételével kell meghoznunk. Azok, akik a megfelelő helyen, a megfelelő módon, a megfelelő mértékben képesek az érzelmeiket kifejezni és szabályozni, sikeresebben oldhatják meg saját, és mások problémáit. Az EQ készségek összessége, amelyek megtanulhatók, és továbbfejleszthetők.
Az EQ fejlesztése magában foglalja az önismeret elmélyítését, az empátia és a szociális készségek fejlesztését. Ehhez szükség van a személyes fejlődés iránti elkötelezettségre, a visszajelzések elfogadására való hajlandóságra és az érzelmek szabályozásának a fejlesztésére. Az EQ a sikeres életvezetés alapja és “az életrevalóság” az érzelmeken áll vagy bukik.
A tengeri gyakorló / tanfolyam vitorlástúráinkon a tanulók empatikus képesség nő a környezeti feltételek miatt, és ezáltal a EQ is nő. Tanulni igazán a nehéz helyzetekből lehet… Az empátia fokozza a kreativitást és a problémamegoldást egyaránt, amit majd otthon is lehet hasznosítani.
‘Az érzelmi intelligenciába való befektetés nem csupán arról szól, hogy jobb kommunikátor vagy empatikusabb barát légy; hanem arról, hogy önmagad jobb változatává válj.’
Ajánlott könyv a témában: Adele B. Lynn és Janele R. Lynn: Érzelmi intelligencia gyakorlat
‘Egy hajóban evezünk…’
Egymás segítése a hajón
Szerotonin szint nővekedés történik, ha szívességet kapunk, de ez akkor is nő amikor szívességet adunk, az a ‘Helper’s high’ jelenség. Sőt, a szemlélő, aki látja a szívességet, annak is nő a szerotonin szintje (boldogság érzet és hála érzés), ez a ‘Moral elevation’ jelenség. És ez inspiált is lesz, hogy hasonló cselekedetet hajtson végre! Ezért igazából nem egy embernek segítünk, ha nem ez egy láncreakció, ami jobbá teheti a világot….
A szerotonin hormon: szabályozza a kedélyállapotot, csökkenti a stresszt és a félelemérzetet – sőt még az étvágyunkra és az alvásminőségünkre is hatással van. A boldogsághormonként is ismert anyag az agy tobozmirigyében keletkezik. Bár még mindig sok homály fedi a szerotonin pontos működését, kutatások szerint a hangulatunk és a depresszióra való hajlamunk is érdemben függ tőle. A magas szerotonin szint boldogságérzetet és elégedettség érzését váltja ki, de a szerotonin alacsony szintje szomorúságot és depressziót okozhat.
A szabad levegőn végzett rendszeres testmozgás, a napozás, a meditálás, a jóga, az olvasás, a naplóírás és a célzott masszázsterápia csökkenteni a stresszt, és rendkívül sokat tehet a megfelelő szerotonin termelésért.