Tervezés: „A célok, az intézkedések, az eszközök, ill. a célok eléréséhez vezető utak szisztematikus és a jövőre vonatkozó átgondolása és meghatározása.” (Wild, 1974)
A PASSAGE PLAN (más néven VOYAGE PLAN) elkészítése kötelező a kedvtelési célú hajókon is, lásd. SOLAS V. fejezet 34. szabály (Életbiztonság a tengeren nemzetközi egyezmény) és a ‘Maritime and Coastguard Agency’ által kiadott Maritime Guidance Note (MGN) 599.-es kiadvány (Pleasure Vessels Regulations and Exemptions – Guidance and Best Practice Advice / 7.3 rész). Útvonaltervezés józan ész alapján, a józan ész definíciója a gyakorlati tudás és ítélőképesség alapvető szintje, amelyre mindannyiunknak szüksége van ahhoz, hogy észszerű és biztonságos módon éljünk és hajózzunk.
Útvonaltervezés (WP-ok felvétele, a távolságok / irányok meghatározás, a potenciális veszélyforrások áttekintése stb.): Alapvetően a valódi életben a ‘PASSAGE PLAN’ készítése a fő navigációs feladat a hajón. A túránk előtt el kell készíteni az egyhetes tervet, és minden nap kell készíteni ‘napi tervet’. Természetesen minden esetben az időjárást is meg kell nézni, akár napi 3 alkalommal (reggel, délben, este). Minden esetben a parton is kell szólni egy ismerősnek, hogy merre fogunk vitorlázni. Az interneten nagyon jó ‘PASSAGE PLAN FORM’-ok vannak, de akár magadnak is tudsz szerkeszteni egyet, egy excelben például. Minden nap kell legyen egy konkrét útvonaltervünk (B tervvel), és a hét során ‘gördülő tervezést’ érdemes alkalmazni. A gördülő tervezés (rolling wave planning) egy iteratív tervezési technika, melynek során a közel jövő terve (ma és holnap) nagyobb részletességgel tervezzük meg, míg a távolabbi útvonaltervek (pl. az utolsó napok) magasabb szinten történik. (Ez a folyamatosan mélyülő tervezés (progressive elaboration) egyik formája.) Az útvonaltervezés korai szakaszában, pl. indulás előtti este még az időjárás előrejelzés nem pontos a hét második felére, ezért gyakran előfordul ‘újra tervezés’ pl. váratlan vihar esetén. A gördülő tervezési mód biztosítja a terv aktualizálását és azt, hogy a terv megfeleljen a legújabb információknak (időjárásnak például).
A túra végén érdemes készíteni egy ‘terv-megvalósítás elemzés’-t vagyis sikerült-e az eredeti útvonaltervet megvalósítani? Ha nem miért nem… jó volt a terv? milyen mértékben tért el a valóság a tervtől (pl. ETA)? Milyen okokra vezethetők vissza az eltérés? Tervezési hiba vagy az időjárás váratlan változása vagy műszaki problémák stb. Emellett mindig érdemes az útnak a tanulságait is levonni (lesson Learned).
A terv részei:
- Cél vagyis hová szeretnénk eljutni? Hol fogunk kikötni?
- Időjárás ellenőrzése.
- Mikor érdemes elindulni? Mennyi tartalék idővel számoljunk?
- Kikötőhely foglalás és ETA meghatározása.
- Részletes terv (WP-ok).
- Ügyeleti beosztás, feladat kiosztás.
Mirno more / Békét és Szelet!
work-in-progress…