‘Calm sailing doesn’t come from calm water. It comes from having a good navigator, a good crew and a good vessel.’
III. szint – Ocean training
2022 óta minden évben januárban, februárban és márciusban tartunk Kanári-szigeteki gyakorló vitorlástúrákat. Az utolsó, a márciusi két hajós szokott lenni, ahol az oktatótársam Aranyosi Zsolt vagy Higi (Bukta Tibor). További információk és jelentkezés: mederaron@gmail.com / + 36 20 273 8423. (A Kanári-szigeteki gyakorló vitorlástúrákat minden évben augusztusban kezdem hirdetni, és érdemes időben jelentkezni!)
2027. január és március között három kanári-szigeteki gyakorló vitorlástúránk is lesz (a hajóink 4 vagy 5 kabinos egytestűek). A részvételi díj: 940 euro. Az időpontokat és a további részleteket szeptemberben kezdem majd hirdetni!
2027. februárjában a Zöld-foki szigeteken is lesz gyakorló vitorlástúránk. Induló kikötő: Sal Harbour (Palmeira), Cape Verde. Útvonalterv: Boa Vista, São Nicolau, Mindelo… Részletek nyáron!
A kanári-szigeteki gyakorló vitorlástúra célja, hogy meg tudjátok tapasztalni az ÓCEÁNI vitorlázást vagyis az óceáni hullámokat, az árapály jelenséget, az áramlatokat, az éjszakai óceáni vitorlázást és akár az óceáni viharokat is (megfelelő körülmények között). Ez alapvetően egy haladó szintű képzés, ugyanakkor teljesen kezdők számára is nyitott, akik szeretnének valódi, éles helyzetekben tanulni. Ez már az igazi ‘Ocean Master Training’ kategória: olyan óceáni vitorlázás, amelyet magyar vitorlásiskolák ritkán szerveznek. Garantált a jó szél és az izgalmas, tanulságos túra… Röviden: nem motorozni megyünk, hanem VITORLÁZNI.
Nem hisszük, hogy a nyári, gyenge szeles mediterrán környezetben valódi komoly offshore tréninget lehet tartani. A hiteles és valódi képzéshez ki kell menni az óceánra – minden más csak kompromisszum. A valódi tudás nem tankönyvszagú, és nem tartalmaz felesleges, a gyakorlatban nem hasznosítható tananyagot.
Referenciaként az RYA képzési rendszerét és a nemzetközi szabványokat tekintjük irányadónak: ezek gyakorlatközpontúak, lényegre törők, és az elméleti tudást is a valós helyzetekhez kötik. Ezen a szinten – ahogy mindig – tapasztalati tanulási módszerekkel dolgozunk (EXL / élménypedagógia). A részletes gyakorlati tematika a honlapunkon érhető el. A gyakorló vitorlástúra előtt kérjük, olvassátok el a „Magatartás a hajón” című írásunkat is – tapasztalatunk szerint sokat segít a felkészülésben.
Mire lehet számítani?
A jellemző szélviszonyok 15–25 csomó között alakulnak, hetente átlagosan egy komolyabb viharos periódussal. A részletes időjárási háttér megértéséhez kifejezetten ajánljuk az Atlanti-óceán Pilot Chart-jainak tanulmányozását, amelyek innen tölthetők le: https://msi.nga.mil/Publications/APC (statisztika alapján készült)
Átlag hőmérséklet: 18-22 Celsius-fok (márciusban 20-24 Celsius-fok). Néha hidegebb van az átlagnál, ezért érdemes melegebb ruhát is betenni!
Az árapály amplitúdója körülbelül 2 méter (HW-LW, spring-nél), az óceáni áramlatok erőssége pedig 1–3 csomó (Canary Current).
A szigetek közötti távolságok: 50, 60, 80 vagy akár 120 tengeri mérföld, ami valódi offshore tervezést és kitartást igényel. Két TSS is található a Kanári-szigeteknél, amin az áthajózás különleges figyelmet igényel.
Fontos sajátosság a Wind Acceleration Zone (WAZ) jelenség: ezekben a zónákban az alapszélhez képest akár 15 csomóval erősebb szél is kialakulhat, vagyis nem ritkák a 30–40 csomós szélerősségek sem.
A szél iránya a Kanári-szigetek térségében jellemzően északkeleti vagy északi (az Azori High hatása itt is érvényesül), ugyanakkor időről időre megjelenik a kalima is. Ez egy délkeleti irányú szél, amely Afrika felől hozza a finom sivatagi port és homokot – ilyenkor a látótávolság jelentősen lecsökken, a körülmények pedig különösen kihívást jelentenek.
Ezekről a szigetekről indult több felfedező is a Felfedezések korában mint például Cristoforo Colombo, Magellán, Juan Sebastián de Elcano, James Cook kapitány, William Blight kapitány stb az ismeretlenbe, de talán a leghíresebb köztük Cristoforo Colombo volt, aki La Gomera szigetről indult 1492-ben, hogy elérje Indiát (36 nap volt az első átkelés). El Hierro (Meridiano zero) volt a ‘régi világunk’ vége vagyis utolsó ismert szigete 1492-ig (2000 évig hitték ezt az emberek)… ezekhez a szigetekhez minden tengeri vitorlázónak el kell vitorláznia szerintem, hogy kicsit lássa a vitorlázás valódi arcát.
Győry Attila tanítványom és barátom írása a 2023-as év első Kanári-szigeteki vitorlástúrájáról. Az összes kanári vitorlástúránk hajónaplója kint van a meder.hu oldalamon a blogomba.
Útvonal opcióink (persze több van ennél):
1. útvonal: Tenerife szg. – Santa Cruz, La Palma szg. – La Restinga, el Hierro szg. – San Sebastian, La Gomera szg. – Tenerife szg. (kb. 250-300tmf) – ez a 3.1 szintű gyakorló vitorlástúra
2. útvonal: Las Palmas, Grand Canaria szg. – Pta de Arinaga, Grand Canaria szg. – Puerto de Pasito Blanco (marina), Grand Canaria szg. – Puerto de La Restinga, El Hierro szg. – San Sebastian, La Gomera szg. – Las Galettas, Tenerife szg. – Las Palmas, Grand Canaria szg.
3. útvonal: Tenerife szg. – Isla de Montana Clara – La Graciosa szg. – Lanzarote szg. – Fuerteventura szg. – Tenerife szg. (kb. 420 tmf) – ez a 3.2 szintű gyakorló vitorlástúra
Minden évben vitorlázunk a keleti és a nyugati szigeteknél is. Két kanári-szigeteki gyakorló vitorlástúrával az összes szigetet meg lehet látogatni akár… 🙂 Ajánlott oldal: puertoscanarios.es (itt lehet foglalni helyet a marinákba)
Particularly Sensitive Sea Areas (PSSA) – olyan különösen érzékeny tengeri terület, amelyet a International Maritime Organization (IMO) ismer el, és amely kiemelt ökológiai, társadalmi-gazdasági vagy tudományos értékei miatt fokozott védelemre szorul. Ezek a területek a nemzetközi tengeri hajózásból eredő káros hatásoknak különösen kitettek, ezért az IMO speciális védelmi intézkedéseket vezethet be a megóvásuk érdekében.
A Kanári-szigetek tengeri térségét az IMO 2005-ben nyilvánította PSSA-vá. A kijelölt terület mintegy 7554 km²-es tengeri régió, amely nagy ökológiai jelentősége, gazdag biológiai sokfélesége és a nemzetközi hajóforgalommal szembeni sérülékenysége miatt különleges védelem alatt áll. A térségben több mint 300 védett terület található – köztük tengeri rezervátumok és bioszféra-rezervátumok –, és a szennyezési kockázatok csökkentése érdekében a hajóforgalmat korlátozó intézkedéseket is bevezettek.
A Kanári-szigetek PSSA főbb jellemzői: A 2005-ben elfogadott MEPC.134(53) határozat célja az egyedülálló, sérülékeny és nagy biodiverzitású tengeri környezet védelme a jelentős nemzetközi hajóforgalommal járó kockázatokkal szemben.
Kapcsolódó védelmi intézkedések (APM – Associated Protective Measures): Az IMO különféle intézkedéseket fogadott el, például hajózási útvonal-rendszereket, amelyek célja a kritikus élőhelyek elkerülése, valamint a sérülékeny partszakaszok védelme – különösen az esetleges olajszennyezések kockázatának csökkentése érdekében.
Ökológiai jelentőség: A térség fontos élőhely számos tengeri faj számára, többek között cetféléknek, tengeri teknősöknek és különböző halfajoknak (például tonhalnak, szardíniának és szürke tőkehalnak). A tengeraljzaton számos vulkanikus képződmény található, amelyek tovább növelik a biodiverzitást.
Földrajzi kiterjedés: A kijelölt terület az Atlanti-óceán széles sávját foglalja magában a hét fő sziget és kisebb szigetecske körül, összesen mintegy 1540 km hosszú partvonallal.
Védelmi szint: A PSSA-státusz lehetővé teszi, hogy az IMO speciális hajózási szabályokat, útvonal-kijelöléseket és egyéb megelőző intézkedéseket vezessen be, amelyek célja a tengeri környezet védelme és a hajózásból eredő környezeti kockázatok minimalizálása.
Bálnamegfigyelésre vonatkozó magatartási kódex: caleromarinas.com/en/code-of-conduct-for-whale-watching
Nature Reserves Canary: a Kanári-szigeteken kiterjedt, területük 40%-át lefedő védett területek találhatók, köztük 4 nemzeti park, 7 UNESCO bioszféra-rezervátum és 3 tengeri rezervátum. A legfontosabb látnivalók közé tartozik a Teide (Tenerife), a Timanfaya (Lanzarote) és a Garajonay (La Gomera) nemzeti park, valamint olyan egyedi ökoszisztémák, mint a Laurisilva erdők és a vulkáni tájak. Biodiverzitás: egyedülálló a makaronéziai növény- és állatvilág.
Időzóna a Kanári-szigeteken: GMT+0 vagyis Magyarországi idő – 1 óra
Taxi-, szállás- és szigettúra-program szervezése Tenerife szigetén: Fefe Pukánszky, https://www.facebook.com/utazastenerifere
2006 óta ez a szigetcsoport a nagy kedvencem. Amikor először vitorláztam erre, azonnal magával ragadott, és azóta is gyakran tértünk vissza ide hajózni. A 2019-es őszi kanári-szigeteki vitorlázás után döntöttem el, hogy rendszeres programmá tesszem ezeket az utakot, ám a COVID-járvány miatt a megvalósítást végül két évvel el kellett halasztanunk.
Egy kis érdekesség: Kutyavilág (kutya latinul Canis) / Amikor kimondod, hogy “Kanári-szigetek”, Te is a kis sárga madárra gondolsz? Az Islas Canarias név a latin Insula Canaria szóból származik, aminek a jelentése: “kutyák szigete”. A legenda szerint a sziget őslakosai mellett vadkutyák éltek, melyeket mára háziasítottak. Amikor a rómaiak először léptek a szigetekre, a “canarii”, azaz “kutyás” szigetként nevezték el. Ez a kutyafaj ma is létezik, Presa Canario a nevük.
Kolumbusz tojása – az utólag „egyszerűnek tűnő” nagy ötlet: Amikor Kolumbusz visszatért felfedezőútjáról, a kétkedő és irigy elit hamar relativizálni kezdte a teljesítményét. Azt állították, hogy amit ő tett, azt tulajdonképpen bárki megtehette volna: ha nem ő fedezi fel Amerikát, akkor előbb-utóbb majd más megteszi, hiszen a felfedezés elkerülhetetlen volt. Utólag valóban így tűnik – mintha Amerika felfedezése magától értetődő lett volna. Kolumbusz nem szállt vitába velük. Ehelyett egy főtt tojást kért, az asztalra tette, és így szólt: „Uraim, fogadni mernék, hogy külső segítség nélkül egyikük sem tudja ezt a tojást az élére állítani.” A jelenlévők sorra próbálkoztak: forgatták, egyensúlyozták, igazgatták a tojást, de senkinek sem sikerült. Ekkor Kolumbusz egyszerűen finoman az asztalhoz ütötte a tojás alját, amely így kissé behorpadt, és megállt az asztalon. „Így már könnyű” – mondták a többiek. „Ezt mi is meg tudtuk volna csinálni.” és éppen ekkor értették meg a lényeget. A tanulság világos volt: miután valaki elsőként végrehajt egy „mutatványt”, utólag már bárki képesnek érzi magát rá. Az első lépés azonban kreatív gondolkodást, eltérő látásmódot, bátorságot, felfedezőszellemet és kitartó munkát igényel.
Látnivalók a Kanári-szigeteken
La Gomera: Garajonay Nemzeti Park (misztikus babérerdők, köderdők, túraösvények), Los Oraganos (orgonasípokra emlékeztető bazaltsziklák), San Sebastian (történelmi kikötőváros, itt található Kolumbusz háza is), Valle Gran Rey (pálmafás völgy szuper strandokkal)
La Palma: Caldera de Taburiente Nemzeti Park (hatalmas vulkáni kráter, lenyűgöző túraútvonalak, island’s biosphere reserve), Santa Cruz de La Palma (történelmi óváros), Volcán Tajogaite (friss lávamezők, különleges vulkáni táj), Roque de los Muchachos (csillagvizsgálók, páratlan éjszakai égbolt), Los Tilos, Marine Reserves
El Hierro: Mirador de la Pena (fantasztikus panoráma), La Restinga (fantasztikus búvárhely kristálytiszta vízzel), Charcos Naturales (lávamedencék), El Sabinar (ikonikus borókafák), Marine Reserves
Lanzarote: Timanfaya National Park („fire mountain”), El Golfo halászfalu és a zöld logoon, Las Grietas de Montana Blanca, Arrecife…
Tenerife: Teide National Park – UNESCO World Heritage site / legmagasabb pontja Spanyolországnak, Anaga Rural Park, Barranco del Infierno (Biosphere Reserve)
Gran Canaria: Maspalomas Dunes – egyedülálló tengerparti sivatagi ökoszisztéma
Buen viento vagyis jó szelet!