1. A hipotermia (kihűlés) egy életveszélyes állapot, amely akkor következik be, amikor a test több hőt ad le, mint amennyit termelni tud, így a belső testhőmérséklet 35 °C alá csökken. Kiválthatja hideg levegőn való tartózkodás, vagy hideg vízbe esés.
Egy hajóról a vízbe esni – különösen hideg vízben – életveszélyes helyzet. A szervezet a hideg vízben sokkal gyorsabban veszít hőt, mint a hideg levegőn, ezért a túlélési idő gyakran jóval rövidebb, mint azt a legtöbben gondolják. (A víz a levegőnél mintegy 25-ször gyorsabban vonja el a hőt a szervezettől.) A túlélés esélyét elsősorban a víz hőmérséklete határozza meg.
A fokozatok:
36,5–37,5 °C – Normál állapot
35–36 °C – Fokozott lehűlés, a szervezet még kompenzál.
32–35 °C – Enyhe hipotermia – erős remegés, zavartság, romló koordináció
28–32 °C – Közepes hipotermia – a remegés megszűnhet, tudatzavar, jelentős keringési zavarok
28 °C alatt Súlyos hipotermia – Eszméletvesztés, életveszélyes szívritmuszavarok, keringésleállás veszély
A hipotermia tünetei: a kihűlés fokozatosan alakul ki, és a gondolkodást is befolyásolja, így a bajba jutott gyakran maga sem veszi észre állapotát.
- Enyhe szakasz: intenzív didergés, libabőr, hideg tapintású bőr, fáradtság, zavartság és ügyetlenség.
- Mérsékelt szakasz: a remegés leállhat, a beszéd akadozóvá válik, a mozgás koordinálatlanná lesz, a pulzus és a légzés lassul.
- Súlyos szakasz: eszméletvesztés, rendkívül lassú vagy leállónak tűnő légzés, hideg, kékeslilás bőr.
A szervezet először a létfontosságú szervek – az agy, a szív és a tüdő – védelmére törekszik, ezért a vérkeringést a végtagokból a test központi részei felé irányítja. Ennek következménye a karok és a lábak gyors kihűlése, a mozgásképesség fokozatos elvesztése, majd a tudatállapot romlása.
Az 1–10–1 szabály: a tengeri mentés szakemberei egy könnyen megjegyezhető szabályt dolgoztak ki, amely jól szemlélteti a hideg vízbe esés utáni legfontosabb időszakokat.
1 perc – a hidegsokk: az első percben a szervezetet hidegsokk éri. A hirtelen lehűlés akaratlan levegővételt, heves hiperventilációt, pánikot és az izmok kontrollálatlan összehúzódását válthatja ki. A legtöbb haláleset ebben a szakaszban következik be, amikor a vízbe került személy a kapkodó légzés miatt vizet nyel vagy megfullad. Ebben az első percben a legfontosabb feladat a légzés tudatos kontrollálása és a pánik elkerülése.
10 perc – a mozgásképesség elvesztése: a következő körülbelül tíz percben fokozatosan romlik a végtagok működése. Az izmok lehűlnek, csökken az erő és az ügyesség, egyre nehezebbé válik az úszás, a kapaszkodás vagy akár egy mentőeszköz megfogása. Ebben az időszakban még van lehetőség segítséget hívni, illetve – ha mentőmellény van rajtunk – felvenni a HELP (Heat Escape Lessening Posture) testhelyzetet. Ennek során a térdeket a mellkashoz húzzuk, a karokat pedig szorosan a testhez szorítjuk, így csökkentve a hőveszteséget.
1 óra – hipotermia: nagyjából egy órán belül – a víz hőmérsékletétől függően – a hipotermia súlyossá válhat. A test elveszíti hőszabályozó képességét, tudatzavar, majd eszméletvesztés következhet be, végül megfelelő mentés hiányában halál is bekövetkezhet. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az idő csak tájékoztató jellegű. Nagyon hideg vízben a túlélési idő ennél lényegesen rövidebb is lehet.
Mit tegyünk, ha a vízbe esünk?
Őrizzük meg a nyugalmunkat! Az első és legfontosabb feladat, hogy ne essünk pánikba. A hideg víz kezdeti sokkhatása heves légzést válthat ki, ezért tudatosan próbáljuk lassítani és szabályozni a légzésünket.Maradjunk a hajó közelében! Ha lehetséges, másszunk vissza a fedélzetre. Ha ez nem sikerül, kapaszkodjunk a hajóba vagy bármilyen úszó tárgyba. A hajó könnyebben észrevehető, mint egy ember a vízben, és segítséget is gyorsabban kaphatunk.
Hívjunk segítséget! Kiabáljunk, integessünk, használjunk sípot vagy más jelzőeszközt, ha rendelkezésünkre áll. Minél hamarabb fel kell hívni magunkra a figyelmet.
Vegyük fel a HELP-pozíciót! Ha mentőmellényt viselünk, húzzuk fel térdeinket a mellkasunkhoz, karjainkat szorítsuk a testünkhöz. Ez a testhelyzet csökkenti a hőveszteséget és növelheti a túlélési időt.
Ne ússzunk feleslegesen! A folyamatos úszás jelentősen növeli az energiafelhasználást és felgyorsítja a test lehűlését. Csak akkor próbáljunk úszni, ha a part, egy hajó vagy más biztonságos menedék valóban elérhető közelségben van. A hideg víz veszélyei rendkívül gyorsan jelentkeznek, de a megfelelő felkészülés jelentősen növeli a túlélés esélyét. A jól illeszkedő mentőmellény viselése, a MOB (ember a vízben) eljárások ismerete és a nyugodt, megfontolt viselkedés életet menthet.
Túlélési idő a víz hőmérsékletének függvényében
Az alábbi adatok átlagos testalkatú felnőttre vonatkozó becslések. A tényleges túlélési időt számos tényező befolyásolja, például a testtömeg, a bőr alatti zsírréteg vastagsága, a ruházat, a hullámzás, valamint az egyén fizikai állapota és viselkedése.
| Kimerültség vagy eszméletvesztés | Várható túlélési idő | |||
|---|---|---|---|---|
|
Szárazruha polipropilén rétegekkel vagy neoprén búvárruha száraz tetővel, neoprén bokacsizmával és sapkával |
||||
|
2-12 óra |
Ajánlott oldal: National Center for Cold Water Safety, coldwatersafety.org
2. Hidegvíz-sokkról (Cold Water Shock)
A hidegvíz-sokk a 15 °C alatti vízben jelent komoly veszélyt. Hirtelen vízbe eséskor a szervezet akaratlan reflexekkel reagál: a légzés felgyorsul, kapkodóvá válik, a pulzus és a vérnyomás hirtelen megemelkedik, ami akár szívmegállást is okozhat, még egészséges embereknél is. A jó úszástudás nem véd ezektől a reflexektől.
A hidegvíz-sokk különbözik a hipotermiától. Míg a hipotermia a test fokozatos lehűlése miatt hosszabb idő alatt alakul ki, a hidegvíz-sokk néhány percen belül halálos lehet. A légzés feletti kontroll elvesztése, az úszóképesség gyors romlása, az eszméletvesztés és végül a fulladás okozhatja a halált.
Mikor a legnagyobb a kockázat?
- 15 °C alatti vízhőmérsékleten bármikor előfordulhat.
- A tengervíz még nyáron is gyakran elég hideg ahhoz, hogy veszélyt jelentsen.
- Indulás előtt mindig érdemes ellenőrizni a víz hőmérsékletét.
Tünetek
A hidegvíz-sokk jellemző tünetei:
- heves levegőkapkodás,
- köhögés,
- mellkasi fájdalom,
- nehézlégzés,
- fáradtság,
- ingerlékenység,
- szédülés, tájékozódási zavar.
A hirtelen levegőkapkodás miatt könnyen víz kerülhet a tüdőbe, ami gyors fulladáshoz vezethet.
Mit kell tenni?
A túlélés kulcsa, hogy ne próbáljunk azonnal úszni. Ehelyett:
- maradjunk nyugodtak,
- védjük a légutakat,
- lebegjünk 60–90 másodpercig, amíg a légzés újra irányíthatóvá válik,
- csak ezután kezdjünk el úszni vagy kérjünk segítséget.
Másodlagos fulladás
A vízből kimentett személy akkor is veszélyben lehet, ha jól érzi magát. A tüdőbe került kis mennyiségű víz 1–24 órán belül tüdőödémát (másodlagos fulladást) okozhat, ezért orvosi megfigyelés javasolt.
A kockázat csökkentése
- Ismerjük a víz hőmérsékletét.
- Viseljünk az adott körülményeknek megfelelő védőruházatot.
- Mindig hordjunk megfelelő méretű mentőmellényt vagy úszást segítő mellényt, amely segít a felszínen maradni és csökkenti a pánikot.
- Rossz időben vagy indokolt esetben használjunk biztonsági kikötőkötelet.
- Ismerjük saját tűrőképességünket, mert a hidegérzet egyénenként jelentősen eltér.
- Vegyünk részt túlélési képzésen, ahol megtanulhatók a mentőtutaj használata és a hideg vízben való túlélés alapjai.
Lényeg: A hidegvíz-sokk a vízbe esést követő első 1–2 percben a legveszélyesebb. A mentőmellény viselése, a nyugalom megőrzése és az 1–1,5 perces lebegés jelentősen növeli a túlélés esélyét.