„BFFI”, azaz a „Brute Force and Freaking Ignorance” magyarul: ‘Nyers erő és orbitális tudatlanság’.
Magyarázat:
Egy programozói körökben, informatikában és mérnöki tudományokban használt humoros, szleng kifejezés egy probléma megoldási módszerére. A kifejezés lényege, hogy ahelyett, hogy elegáns, intelligens vagy optimalizált megoldást keresnénk, egy problémát pusztán erőből és a részletek teljes figyelmen kívül hagyásával oldunk meg.
- Brute Force (Nyers erő): A számítástechnikában ez azt jelenti, hogy mindenféle logika vagy szűrés nélkül végigpróbálgatunk minden lehetséges opciót…
- Freaking Ignorance (Orbitális tudatlanság / Nemtörődömség): Ez arra utal, hogy a megoldó egyáltalán nem érti – és nem is akarja megérteni –, hogyan működik a rendszer a színfalak mögött. Nem keresi a hiba okát, nem érdekli az elegancia, csak az, hogy a végén működjön…
A BFFI tehát a „ha nem működik, használj nagyobb kalapácsot” elv modern, informatikai változata. Bár szakmailag ritkán tartják elegánsnak, időhiányban vagy vészhelyzetben meglepően hatékony kríziskezelő módszer tud lenni.
A BFFI (Nyers erő és nemtörődömség) elve a tengeri vitorlázásban is tökéletesen működik, különösen vészhelyzetekben vagy olyankor, amikor a gyors túlélés és haladás fontosabb, mint az elméleti tankönyvek követése. Vitorlázás közben ez azt jelenti, hogy nem a legfinomabb aerodinamikai beállításokkal (trimeléssel) bajlódsz, hanem fizikai erővel, túlméretezett felszereléssel vagy radikális egyszerűsítéssel oldod meg a problémát…
Példák, ahol a BFFI életet, időt vagy felszerelést menthet:
1. Kikötés és manőverezés (A „nagyobb fordulatszám” elve)
- A tankönyvi módszer: Kiszámolod az áramlást, a szelet, finoman ráfordulsz a mólóra, és kicentizve berakod a hajót a helyre.
- A BFFI módszer: Ha erős az oldalszél (vagy az áramlás) és sodorja a hajót a kövekre, nincs idő finomkodni. Nagy gázzal haladsz (Nyers erő), bekapcsolod az orrsugárkormányt (bow thruster), és nyers motorerővel kényszeríted rá a hajót a kívánt irányra, fittyet hányva a kikötési etikettre (Ignorance). A lényeg, hogy ne ütközz neki semminek!
2. Havária és vészhelyzeti javítások
- A tankönyvi módszer: Megkeresed, miért ázik be a deck, leszeded a szerelvényt, újratömíted, majd megvárod, amíg megszárad….
- A BFFI módszer: Ömlik be a víz a réseken a viharban. Előveszed a vízalatti javítószalagot (Duct Tape)vagy az expressz tömítőgyurmát, és vastagon, csúnyán rányomod a lyukra. Nem érdekel, hogyan néz ki, vagy hogy miért lazult meg a csavar – a lényeg, hogy a víz kint maradjon. (Ez volt sokszor a Carinán a módszer!)
3. Kötélzet és vitorlakezelés (A csörlő és a rángatás)
- A tankönyvi módszer: Ha egy kötél elakad (például a felhúzókötelet nem tudod meghúzni), finoman leengeded, megnézed a vitorla élét, hátha beakadt valamiben…
- A BFFI módszer: Nincs idő, jön a vihar, le kell szedni a vitorlát. Az orrvitorla behúzó kötelet a legnagyobb áttételű elektromos csörlővel húzod be, és ész nélkül tekered (Brute Force), bízva abban, hogy a győztes a csörlő lesz, és nem a szakadó vitorla. Nem keresed az okát pl. hogy miért nehéz a betekerés, csak fel akarod tekerni az orrvitorlát… (Én ezzel nem mindig értek egyet!)
4. Navigáció viharban vagy fáradtság esetén
- A tankönyvi módszer: Óránként papírtérképen vonalzóval, szél- és áramláseltérést (leeway) számolva rajzolod a navigációs háromszögeket.
- A BFFI módszer: Fáradt a legénység és csak a GPS-t/plottert használjátok, ránéztek a kijelzőre, és vakon követitek az iránytűt. Fogalmatok sincs a mögöttes matematikai korrekciókról (Ignorance), de a nyers elektronikai redundancia miatt biztonságban célba értek (2 GPS-t is használtok). Tipp: nagyobb távolság hagyása a zátonytól!
A vitorlázásban a BFFI leggyakrabban akkor jelenik meg, amikor a biztonság felülírja az eleganciát. Ha valami nem mozdul, tegyél rá egy nagyobb csörlőkart; ha valami mozog, de nem kellene, tekerd körbe tízszer annyi kötéllel vagy ragasztószalaggal, mint amennyi indokolt lenne…